LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Kovács Béla–Schneider Miklós: Dexion-Salgó állványok felhasználása a levéltárakban. • 1974. [LSZ 1974/2–3. 359-363. p.]
4 méter vagy ennél magasabb bel világú raktártér kihasználására célszerű a többszintes állványzat beépítése. A két szint megépítése viszonylag egyszerű, és 4 méter magasságig elegendő a P 140 jelű függőleges tartó alkalmazása is, amelyet 3048 mm-nél csavarozással toldani kell és lehet. (Ennél magasabb, vagy több szintes állványzat megépítéséhez már a P 160 jelU, eró'sebb tartó alkalmazása szükséges, és ehhez már több szakértelemre is van szUkség.) 2 méter magasságban a két szembenálló állványsor oldalára vízszintesen fekvő P 140-es profilt szereltünk és a raktári utcára merőlegesen 1 collos pallóteritést eró'sitettUnk a két vízszintesen fekvó' szögvasprofil közé. A felső' szintre a feljárót lépcsővel, de egyszerű létrával is megoldható. Ebben az esetben természetesen a világítás megoldása nehezebb, hiszen a földszinti részre csak 24 V-ra transzformált feszültségű szerelvényeket lehet felszerelni. Szükség esetén mind az alacsonyabb, mind a magasabb állványszerkezeteket célszerű egymáshoz kötni, akár P 140-es profilokkal, akár ME jelű merevítőkkel, a fal mellett álló állványmezőket pedig falkötő vasakkal lehet a falakhoz rögzíteni. A fal melletti állványok hátoldalát nedves raktárak esetében célszerű BL jelű boritólemezekkel burkolni, mert igy a levéltári anyag még véletlenül sem érintkezhet a nedves fallal. Berendezés A raktári dobozokat használó levéltárakban több elhelyezési módot figyeltünk meg. Gyakori az, hogy a dobozokat vízszintesen, egymásra fektetve kéthárom sorban helyezik el a polcokon. Ennek hátránya elsősorban a szerelésnél tűnik ki, amikor "meddő" dobozokat is mozgatni kell. Kétségtelen előnye viszont az, hogy az iratok legnagyobb felületükön feküsznek. Nehezíti az ilyen elhelyezési módot az, hogy a nagyobb méretű raktári doboz nem elég erős; ha nem teljesen tölti ki az irat, a rárakott dobozok súlyától a tetőlemeze behorpad. Más helyen a dobozok keskenyebb végükön állnak, néhol két sorban egymás mögött, ilyen esetben a legkisebb a felfekvési felület, s ha két sorban állnak, a szerelés is nehézkes. A dobozok magassági mérete kissé célszerűtlen polcosztást tesz szükségessé. Több helyen, igy a Heves megyei és Nógrád megyei Levéltárban is a dobozokat hosszanti keskeny oldalukon fekve helyezzük el az állványokon; igy a kisebb méretüekből 7 db, a nagyobbakba! 6 db fér el egymás mellett a 915 mm-es szabvány polcon. Előnye, hogy szerelésnél csak az adott dobozt kell kiemelni. Hátránya, hogy az irat nem a legnagyobb felületén fekszik, csak abban az esetben, ha fraktur csomók találhatók a dobozban. Kihajtott iratok és teljesen irattal töltött doboz esetén a nagyobb méretű dobozba sem kerül 600 dkg-nál nagyobb suly. Ilyen esetben a doboz tartalma homogén tömegűnek fogható fel és az egy cm2 -re eső nyomás a hosszanti keskeny felületen 1 dkg-nál kisebb. (Ha az iratok valamilyen ok miatt csak részben töltötték ki a dobozt, az iratok hajlását, törődését ugy akadályoztuk meg, hogy karton fedőlemezek közé kötöttük ezeket.) Ilyen raktári elhelyezés mellett a 3048 mm-es függőleges tartómagasságot figyelembe véve egymás fölé kis raktári dobozok esetén 10 polc-sort, nagy do-
