ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

HARMINCHATODIK FEJEZET. Betűrendes névmutatók és nyilvántartások. A betűrendes névmutatók vezetésére vonatkozó általános szabályok. 190. §. (1) A születési anyakönyv mellett a 34., a házassági anyakönyv mellett a 35., a halotti anyakönyv mellett a 36. számú mintának megelelő betűrendes névmutatót kell yezetni (34., 35., 36

t sz. minták példái). (2) A névmutatókba minden személy családi és utónevét, akire vonatkozóan az alapbejegyzést teljesítették, a családi név kezdőbetűjének megfelelően az alapbejegyzés után azonnal be kell jegyezni. Be kell jegyezni ezenfelül ÍZ anyakönyvi bejegyzés évszámát és folyószárnát, a születési és a halotti névmutatóba pedig a gyermek, illetőleg a halott anyja nevét is. (3) Egy kötetben több évre terjedő névmutatót is lehet vezetni. Az utólag bevezetésre kerülő nevek számára a névmutatóban minden év végén az összes betűnél elégséges számú rovatot üresen kell hagyni. (4) Ha a születést, a házasságkötést vagy a halálozást nem abban az évben jegyezték be az anyakönyvbe, amelyben az történt, a bejegyzést mindkét évi névmutatóba be kell vezetni.' A betűrendes névmutatók vezetésére vonatkozó különös . szabályok. 191. §• (1) Olyan személyre vonatkozó bejegyzést, akinek kettős családi neve van az anyakönyvbe bejegyezve, mindkét név alatt be kell vezetni a névmutatóba. Az azonos családnevűeknél megkülönböztetésül használt és az anyakönyvbe is bejegyzett jelzőket, mellékneveket vagy egyéb megjelöléseket a név melletf be kell - a névmutatóba vezetni. (2) A családi név megváltozása esetében a bejegyzést az új családi névvel ismét be kell vezsíni a névmutatóba. Az új nevet a régi névnél is fel kel! tüntetni a „Megjegyzés" rovatban. Az utónév megváltozását csak a régi névnél kell a „Megjegyzés" rovatba bevezetni. (3) Ha a születési anyakönyvben a gyermek családi nevének bejegyzésére szolgáló rovatba az van bejegyezve, hogy a családi név „Még nincs megállapítva" (66. §), a gyermeket a névmutatóba az apa és az anya családi neve alatt egyaránt be kell jegyezm, ha pedig a gyermek családi neve még nincs bejegyezve (70. §), a születést az •anya családi neve alatt kell a névmutatóba bevezetni. Ha a gyermek családi neve az apa személyi cdatiinak bejegyzése után megváltozik, a bejegyzést az új családi név alatt is be kell a névmutatóba vezetni. (4) A házasságkötést mind a férj neve, mind a feleség leánykori neve alatt be kell vezetni a névmutatóba. (5) A halotti névmutatóba azoknak a férjes, özvegy és elvált nőknek a halálára vonatkozó bejegyzést, rkik a férjük nevét viselték, mind a férjük neve, mind a saját leánykori nevük alatt be kell vezetni. Olyan halottra vonatkozó bejegyzést, akinek a személyazonossága nem állapítható meg, „Névtelen" megjelöléssel az „N" betű alatt kell vezetni. (6) Újból való anyakönyvezés esetében az új alapbejegy. zésnek megfelelő évi névmutatóba is be kell a 190. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat jegyezni. Az új be- I jegyzésnél a régi bejegyzés folyószámát és új név esetén az új nevet is a „Megjegyzés" rovatban fel kell tüntetni, a régi bejegyzésnél pedig az új folyószám, esetleg az év % bevezetésével a korábbi bejegyzés folyószámát — szükség esetén évét is — át kell húzni. A „Megjegyzés" rovatban utalni kell az újból való anyakönyvezés lényére és fel kell tüntetni az esetleg bekövetkezett családi név változását Í6. (34. sz. minta példái.) (7) Az illetékmentes anyakönyvi kivonat kiadását (170. §.) a névmutató vonatkozó bejegyzésénél a „Megjegyzés" rovatban „Kivonat kiadva" szavakkal és a kiadás keltével fel kell jegyezni. Nyilvántartások. 192. §. (1) Az anyakönyvvezetőkről és az anyakönyvvezetőhelyettesekről, valamint azok képesítéséről a 37. számú mintának megfelelő nyilvántartást kell vezetni (37. sz. minta, 1. sz. példa). (2) Az elhalasztott bejegyzésekről és a bábák bejelentéseiről a 38. számú mintának megfelelő nyilvántartást kell vezetni (38. sz. minta, 1—3. sz. példa). (3) Az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzésekel (70. §.) a 8. számú mintának megfelelő jegyzékben kell nyilvántartani. A .nyilvántartásba 'be kell vezetni minden olyan adatot, amely az anyakönyvbe be van vezetve. Az „Egyéb megjegyzések" rovatban fel kell tüntetni, hogy a hiányzó adatok megállapítása iránt hol, milyen szám alatt van eljárás folyamatban. A bejegyzést a bejelentő és az anyakönyvvezető aláírjas. A hiányzó adatoknak az anyakönyvbe való bejegyzést az „Egyéb megjegyzések" rovatban fel kell tüntetni (8. sz. minta, 1—3. sz. példa). A nyilvántartás helyesbítésére a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. HARMINCHETEDIK FEJEZET. Iratkezelés. Az iratok nyilvántartása. 193. §. Az anyakönyvi ügyekben keletkezett iratok kezelésére az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket [178/1951. (IX. 30.) M, T., 0.00418/1951. I. B. M. (B. K. 28.) számú rendeletek] az alábbi §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az iratok száma. 194. §. (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat a) anyakönyvi számot vagy b) csooportszámot kap. (2) Az anyakönyvi szám az ügyre vonatkozó anyakönyvi bejegyzés évszáma törve a bejegyzés folyószámával (pl. 48/1953.). (3) A csoportszám az állami szervek irataira nézve meghatározott csoportszámos nyilvántartási rendszernek megfelelő csoportszám és sorszám. (4) A közintézetben történt születések és halálesetek bejelentését tartalmazó irat, valamint a házasulóknak a