ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

(3) Az (1) bekezdés alapján teljesített Bejegyzéssel oszszefüggő utólagos bejegyzéseket (76. §) — a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel — az általános szabályok szerint keil teljesíteni. (4) Ha a' gyermek apjának (képzelt apjának) megállapítása megtörtént, a gyermek családi nevére vonatkozó adatokat az üresen hagyott 3. rovatba, az apára vonatkozó adatokat az üresen hagyott 4. rovatba be kell jegyezni, a 6. rovatba pedig „írásbeli közlés" szavakat kell írni (2. sz. minta, 7. sz. példa). (5) A gyermek családi nevére és az apára vonatkozó adatokat egyidejűleg -kell az anyakönyvbe bejegyezni. Az apára vonatkozó adatokat a gyermek születése időpontjának megfelelően kell feltüntetni. (6) A gyermek családi nevét a 66. §-ban meghatározott okirat, az apára vonatkozó adatokat a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, a jogerős bírói ítélet, a képzelt apa ! adatait megállapító jogerős gyámhatósági határozat, vagy a szülők házasságát igazoló utólag bemutatott házassági anyakönyvi kivonat (személyes nyilatkozat), illetőleg a szülők utólagos házassága esetén a 69. § értelmében szükséges okiratok alapján szabad foganatosítani. (7) A jelen § alapján teljesített bejegyzést csak a gyermek családi nevének és az apára vonatkozó adatoknak bejegyzése után és csak az anyakönyvvezető írja alá. (8) Az (1) bekezdés alapján teljesített bejegyzéseket a nyilvántartókönyv alapján negyedévenkint ellenőrizni kell és a hiányzó adatok megállapítását a felek útján vagy az eljáró hatóságnál — abban az esetben is, ha a gyermek időközben meghalt — meg kell sürgetni. Ha a hiányzó adatokat a gyermek születésétől számított három év alatt sem lehetett az anyakönyvbe bejegyezni, hivatalból kell intézkedni képzelt apa adatainak megállapítása és ennek alapján a hiányzó adatoknak anyakönyvi bejegyzése iránt .[71. § (3) bek.). • A képzelt apa bejegyzése. 71. §. (1) A születési anyakönyvbe képzelt apa adatait kell bejegyezni, ha a) a gyermek születésének bejelentése időpontjában a gyermek apját-nem állapították meg [70. § (l),bek.] és az anya a születés anyakönyvezése előtt képzelt személy bejegyzését kéri, vagy b) a gyermek születésének anyakönyvezése után, de a gyermek harmadik évének betöltéséig az apát nem állapították meg és az anya ez alatt az idő alatt képzelt személy bejegyzését kéri, vagy c) a gyermek harmadik évét betöltötte, de az apát'nem állapították nieg, .vagy d) > gyermek apjaként a .születési-anyakönyvbe bejegyzett személy adatait jogerős bírói ítélet alapján' törölni keliett (80. §) és az anya képzelt apának azonnal való bejegyzését kéri, vagy e) a gyermek apjaként a születési anyakönyvbe bejegyzett személy adatait jogerős bírói ítélet alapján törölni kellett (80. §) és a gyermek harmadik évét betöltötte., (2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjai esetében az anya képzelt személy apaként való bejegyzését — szemé• Ívesen vagy meghatalmazottja (15. §) útján — bármelyik anvakönywezető előtt kérheti. Az anyának nyilatkoznia kell arról, hógy mi volt az anyai nagyapja neve és arra vonatkozólag is, hogy a gyermek a képzelt apa vagy az anya családi nevét viselje-e. Az anya nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt — ha a gyermek születését másik anyakönyvi kerületben anyakönyvezték — meg keli küldeni az illetékes anyakönyvvezetőnek. A születés bejegyzésére illetékes anyakönyvvezető az ügyre vonatkozó összes iratokat az (I) bekezd.'-s b) és d) pontjai esetében a gyermek születésére vonatkozó bejegyzés másolatával (168. §) együtt.— a képzelt apa navének és személyi adatainak megállapítása végett felterjeszti az illetékes gyámhatósághoz. A gyámhatóság a határozatát az elsőfokú felügyelőnek küldi meg. Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő a gyámhatóság határozatához képest az (1) bekezdés a) pontja esetélien a szülelés anyakönyvi bejegyzése [70. § (4) bek.], a b) és d). pontok esetében pedig a születés újból való anyakönyvezése (157. §) iráni intézkedik (2. sz. minta, 10., 12., 13. sz. példák). (3) Ha a gyermek születését az apára vonatkozó ada« tok nélkül anyakönyvezték (70. §), vagy a gyermek apjaként a születési anyakönyvbe bejegyzett személy adatait jogerős bírói ítélet alapján törölni kellett (80. §) és a gyermek harmadik évét még nem töltötte be, az anyakönyvvezető az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzések nyilvántartókönyve [192. § (3) bek.] alapján nyilvántartja, hogy a gyermek mikor tölti be a harmadik évét. Ha a gyermek apja a gyermek harmadik évének betöltéséig nem volt megállapítható és e/.aiatt az idő aiatt ax anya képzelt apa bejegyzését nem kérte, az anyakönyvvezető az ügyre vonatkozó összes iratokat a gyermek SZÜJ letési anyakönyvi másolatával (168. §) a képzelt apa nevének és személyi adatainak megállapítása végett felterjeszti az illetékes gyámhatósághoz. Á gyámhatóság a határozatát az elsőfokú anyakönyvi felügyelőliöz küldi meg. Az-elsőfokú anyakönyvi felügyelő a gyámhatóság határozatához képest intézkedik az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített anyakönyvi bejegyzésnek a képzelt apa személyi adataival és a gyermek családi nevével való kiegészítése, illetőleg az (1) bekezdés e) pontja esetében a születés újból való anyakönyvezése (157. §) iránt (3. sz. melléklet, 6. sz. példa). 7'ÍÍ/ÍÍ/^ gyermek születésének anyakönyvezése. 72. § (1) Talált gyermek az a teljesen elhagyott, a találás idejében a hatodik évét valószínűleg még be nem töltött gyermek, akinek mindkét szülője ismeretlen. (2) Ha az anyakönywezetőnél talált gyermeket jelentenek be, a bejelentésről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a végrehajtó bizottsághoz kell megküldeni. (3) A végrehajtóbizotfság a gyermek kilétének megállapítása iránt — a szükséghez képest a rendőrség közreműködésével — nyomozást indít. A nyomozás eredményét feltüntető iratokat a (2) bekezdés értelmében készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) Ha a nyomozás egy hónapón belül eredményre vezet, a gyermek születését a 65—71. §-ok szerint kell a születési anyakönyvbe bejegyezni. % (5) Ha a nyomozás egy hónapon belül nem vezet eredményre, az iratokat fel kell terjeszteni a gyámhatósághoz. A gyámhatóság határozatát az elsőfokú anyakönyvi felügyelővel közli, aki a gyermek születésének bejegyzésére az anyakönyvvezetőnek utasítást ad. A bejegyzés foganatosításakor a születési anyakönyv 6. rovatába megjegyzésként a következő szöveget kell bejegyezni: „írásbeli közlés" (2. sz. minta, 14. sz. példa). Ismeretlen szülőktől származó személy születésének anykönyvezése, 73. §. (1) Ismerétlen szülőktől származott személy az, aki hatodik évét már valószínűleg betöltötte és akinek mindkét szülője ismeretlen. (2) Az- ismeretlen szülőktől származó személy bejelentése, kilétének nyomozása és születésének anyakönyvezése tárgyában a 72. §-baii foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Halva született vagy szülés közben meghalt gyermek bejegyzése. 74. §. (1) A halva született, vagy a szülés közben meghalt gyermeket cs;fk a születési anyakönyvbe szabad bejegyezni és a bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával akkor is le kel 1 zárni, ha az apa adatai a bejegyzéskor nem állapíthatók meg (70. §.). Az apa adatai nélkül teljesített bejegyzés esetében a gyermek családi neveként az anya családi nevét kell bejegyezni, az apa adatainak bejegyzésére szolgáló rovatokba pedig vonalat kell húzni. Ha a halva születettről teljes bizonysággal megállapítható, hogy hét hónapnál rövidebb ideig volt az anya méhében, nem szabad bejegyezni a születesd anyakönyvbe sem.