ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

sági anyakönyvi bejegyzéséről az illetékes anyakönyvezető­től értesítést (172. §) kér és a születés bejegyzését elha­lasztja; b) olyan házassági anyakönyvi kivonatot mutatnak be, amely a születendő gyermekek családi nevét nem tartalmazza és a bejelentő tudomása szerint erre vonatkozólag a szülők megállapodást nem is kötöttek, a gyermek családi neve­ként az apa családi nevét kell bejegyezni; c) bemutatják a szülőknek a házaságból születendő gyer; mekek családi nevére vonatkozó megállapodását tartalmazó okiratot [130. § (2) bek.J, azt a megállapodás bejegyzése végett meg kell küldeni az illetékes anyakönywezetőnek és a bejegyzés foganatosításáról értesítést kell kérni, illetőleg ha a házasságkötést abban az anyakönyvi kerületben anya­könyvezték, amelyikben a születést is anyakönyvezni kell, a megáiiapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni és a születést anyakönyvezni kell; d) a 61. § (3) bekezdésében meghatározott módon igazol­ják, hogy a gyermek családi nevének megállapítására kizáró­lag az egyik szülő jogosult, az említett rendelkezés alapján feívett jegyzőkönyvet és a személyes nyilatkozatot bejegyzés végett meg kell küldeni az illetékes anyakönyvvezetőnek és a bejegyzés foganatosításáról értesítést (172. §) kell kérni, illetőleg ha a házasságkötést abban az anyakönyvi kerületben anyakönyvezték, amelyikben a születést is anyakönyvezni kell, a döntést a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni és a születést anyakönyvezni kell. (3) Ha magyar állampolgár szülők külföldön kötöttek házasságot és a házasságuk belföldi anyakönyvbe bejegyezve nincs, az anyakönyvvezető a bejelentő útján, illetőleg köz­intézet bejelentése esetén közvetlenül felhívja a szülőket, hogy az apa vagy az anya a gyermek születésétől számított' egy hónap alatt tegyen a házasságkötésre vonatkozó személyes nyilatkozatot (20. §). A szülőket egyedejüleg figyelmez­tetni kell arra, hogy ha a házasságkötésre vonatkozó nyilat­kozatukat nem teszik meg, az anyakönyvvezető a gyermeket az apára vonatkozó adatok nélkül fogja anyakönyvezni (70. §), ha pedig a feleség kizárólag saját leánykori nevét viseli és a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodásukat nem mutatják be, a gyermek családi neveként az apa családi nevét fogják bejegyezni. Ugyanakkor a házasságkötés hazai anyakönyvezése iránt az eljárást az anyakönyvvezetőnek meg kell indítani (162. §). (4) Ha a szülők külföldi állampolgárok és a bejelentő a házassági anyakönyvi kivonatukat bemutatni nem tudja, a be­jegyzést e[ kell halaszWni és a bejelentőt, illetőleg közintézet bejelentése esetén a szülőket fel kell hívni, hogy a gyermek születésétől számított egy hónap alatt mutassák be házassági anyakönyvi kivonatukat, vagy ez alatt az idő alatt az apa vagy az anya tegyen a házasságkötésre vonatkozólag szemé­lyes nyilatkozatot (20. §). A szülőííet egyidejűleg figyelmez­tetni kell arra, hogy ha-a felhívásnak nem tesznek eleget, az anyakönyvvezető a gyermeket az apára vonatkozó adatok nél­kül fogja anyakönyvezni (70. §). (5) Ha a házasságban nem élő szülők gyermeke születésé­nek bejelentése alkalmával nem mutatták be a szülőknek a* - gyermek családi nevére vonatkozó megállapodását tartal­mazó okiratot vagy a bejelentő szerint a szülők megállapo­dást nem kötöttek, a gyermek családi neveként az apa csa­ládi nevét kell bejegyezni, kivéve azt az esetet, ha a gyer­mek családi nevének megállapítására a 61. § (3) bekezdése értelmében kizárólag az egyik szülő jogosult. (6) Ha a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése tikalmával az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartóz­kodik, vagy a szülői felügyeletet nem gyakorolhatja és á másik szülő nem határozta meg, hogy a gyermek melyik szülő csa­ládi nevét viseli, továbbá ha az anya a képzelt személy apa­ként való bejegyzésére irányuló eljárás során nem jelenti ki, hogy a gyermek továbbra is az ő családi nevét viseli, a gyer­mek családi neveként az apa (képzelt apa) családi nevét kell bejegyezni. Ugyanígy kell eljárni, ha egyik szülő sem él, illetőleg egyik szülő sem gyakorolhatja a szülői felügye­letet és a gyermek családi neve a korábbi megállapodás vagy házassági anyakönyvi bejegyzés alapján sem állapítható meg. (7) Ha a születés bejelentésekor azért nem tudják bemu­tatni a szülőknek a gyermek családi nevére vonatkozó meg­állapodását tartalmazó okiratot, mert az apa ismert he­lyen távol van, a születés bejegyzését el kell halasztani. (8) A jelen § értelmében a születés bejegyzését — a 32. § rendelkezéseinek figyelembevételével — legfeljebb a gyermek születésétől számított egy hónappal szabad elhalasztani. Eljárás a hiánypótlás elmulasztása esetén. 63. §. (1) Ha a hiányzó adatot a 62. § értelmében közölt felhí­vásban megszabott határidő alatt nem jelentették be, vagy ha a hiányzó okiratot nem mutatják be, az anyakönyvvezető a születést a rendelkezésre' álló adatok alapján, a gyermek születésétől számított egy hónap múlva az alábbi bekezdé­sekben foglaltak figyelembevételével anyakönyvezi és ha a mulasztást nem igazolták, egyidejűleg az elsőfokú anyakönyvi felügyelőhöz előterjesztést tesz a mulasztó megbírságolása iránt. (2) Az (1) bekezdés szerint az anyakönyvezést csak akkor szabad teljesíteni, ha a 65. § érteimében bejegyzendő adatok közül legalább a gyermek anyjának családi és utóneve, vala­mint a gyermek születésének helye, ideje és neme megállapít­ható, egyébként a 72. <§ rendelkezései szerint kell eljárni. (3) Ha a gyermek születésétől számított egy hónap alatt a 62. §-ban előírt módon a szülők házasságkötését nem iga­zolják, az egy hónap leteltével a születést a 70. § (1) bekez­dése szerint kell anyakönyvezni. (4) Ha a 62. § rendelkezései ellenére a gyermek családi nevét feltüntető házassági anyakönyvi kivonatot, illetőleg a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást a születés­től számított egy hónap alatt nem mutatják be. vagy ha a 61. § (3) bekezdése értelmében a gyermek nevének megálla­pítására egyedül jogosult szülő az említett határidő alatt a gyermek nevére vonatkozó döntését az anyakönywezetővel nem közli, a születést az egy hónap leteltével a 66. § (6) be-, kezdésében foglaltak figyelembevételével anyakönyvezni kell. (5) Ha a gyermek utónevét a bejelentés alkalmával, ille­tőleg a születés napjától számított egy hónap alatt nem jelen­tik be, azt a 66. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell be­jegyezni, majd a gyámhatóságot kell megkeresni a gyermek utónevének megállapítása iránt. (6J Ha az (I) bekezdésben szabályozott eljárás során a születést a rendelkezésre álló adatok alapján a (3) —(5) be­kezdésekben nem említett egyéb okból anyakönyvezték hiányosan, az adatokat — lehetőség szerint — hivatalból kel! beszerezni és azokat a születési anyakönyvbe az 58. § szerint be kel 1 jegyezni. TIZENEGYEDIK FEJEZET. A születés bejegyzése az anyakönyvbe. Illetékesség a születés anyakönyvezésére. 64. §, (1) A születést abban az anyakönyvi kerületben kell be­jegyezni, ahol az történt. . ­(2) Ha a gyermek járómüvön született, az anyakönyve­zésre az az anyakönyvvezető az illetékes, akinek működési területén a gyermeket találták. (3) Talált gyermek (72, §) születésének anyakönyvezé­sére az az anyakönyvvezető az illetékes, akinek működési területén a gyermeket találták. rí... (4) Az ismeretlen szülőktől származó személy (73. §) születésének anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető az illetékes, akinek működési területén az anyakönyvezés szük­ségessége idejében az ismeretlen szülőktol származó sze­mély lakik. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom