ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló rendeletek és utasítások egységes szerkezetbe foglalt szövege. • 1974.07.10 [Tanácsok Közlönye 1974/37.]

A házasságkötés helye, nyilvánossága, ünnepélyessége Ar. 30. §. A házasságkötés nyilvánosan és ünnepélyesen történik. Au. 73. §. (1) A házasságkötésre rendelt helyiség az anyakönyvi kerület hivatali helyisége, vagy más olyan helyiség, amely a közreműködésre illetékes anyakönyvvezető megítélése szerint a házasságkötés ünnepélyessé tételére alkalmas. (2) Különös gondot kell fordítani arra, hogy a házasságkötés helyiségét a házasság megkötésének ideje alatt más hivatalos, vagy nem hivatalos eljárás, vagy cselekmény céljára ne vegyék igénybe és a szomszédos helyiségekben se történjék semmi, ami a házasságkötés rendjét és ünnepélyességét zavarná. (3J A házasságkötésnél a rend fenntartása az anyakönyvvezető feladata. Azokat, akik a házasságkötés ünnepélyességét meg nem felelő magatartásukkal zavarják, a helyiségből el kell távolítani. (4) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyar Népköztársaság címerével ékesített nemzetiszínű vállszalaggal és megfelelő, lehetőleg sötét öltözetben köteles megjelenni. A házasság megkötése Ar. 31. §. (1) A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok az anyakönyvvezető jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés két tanú jelenlétébem történik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az anyakönyvvezetőnek a házasságkötésnél való közreműködése csak akkor szabályszerű, ha a) az anyakönyvvezető hivatalosan jár el; b) mind a két házasuló és c) mind a két tanú is személyesen jelen van. Au. 74. §. (1) A házasságkötésnél az anyakönyvvezető a házasulok mindegyikéhez külön-külön a következő kérdést köteles intézni: „Kijelenti-e Ön (itt megnevezendő az a házasuló, akihez az anyakönyvvezető a kérdést intézi), hogy az itt jelenlevő (itt megnevezendő a másik házasuló)-val házasságot köt?" (2) Ha a hozzáintézett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszol és kijelentését sem feltételhez, sem időhöz nem kötötte, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Én, mint a . . . . . . . anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője. Önöket az előttem és a jelenlevő két tanú előtt elhangzott egybehangzó kijelentésük alapján a Magyar Népköztársaság törvénye értelmében házastársaknak nyilvánítom."' (3) Ha a házasulok világosan nem nyilatkoznak, kijelentésüket feltételhez, vagy időhöz kötik, az anyakönyvvezető őket nem nyilváníthatja házastársaknak és a házasságkötést az anyakönyvbe nem jegyezheti be. Ilyen esetben a házasulókat figyelmeztetni kell, hogy közöttük házasság nem jött létre, és ezt a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvön fel kell tüntetni. (4) A házasságkötést az anyakönyvbe csak a (2) bekezdésben foglalt kijelentés elhangzása után. a házasulok és tanúk jelenlétében szabad bejegyezni. A bejegyzést a jelenlevők előtt fel kell olvasni és csak azután lehet a bejegyzést a házasulókkal és a házasságkötési tanúkkal aláíratni. Ha a házasulok, vagy az egyik házasuló a bejegyzés aláírását megtagadja, ezt az anyakönyvben az aláírásra szolgáló rovatban ,,Az aláírást megtagadta" szavakkal fel kell jegyezni. Magyarul nem tudók házasságának megkötése Ar. 32. §. (1) Ha a házasuló magyarul nem ért, az anyakönyvvezető azonban a magyarul nem tudó házasuló nyelvét érti, magyar nyelvű kérdéseit és kijelentéseit köteles a házasuló nyelvén megmagyarázni, a házasulónak saját nyelvén adott válaszát magyarul megismételni és azt elfogadni. (2) Ha az anyakönyvvezető, vagy a házasságkötési tanú a házasuló nyelvét nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. (3) A házasságkötéshez szükséges tolmácsról a házasulok kötelesek gondoskodni. A házasulókat és a házasulok szüleit tolmácsként alkalmazni nem szabad, azonban a tanúk egyike mint tolmács is közreműködhet. Au. 75. §. A tolmács közreműködésével kötött házasságnál, vagy ha az anyakönyvvezető maga tolmácsol, ezt a körülményt a házassági anyakönyv megjegyzések rovatában fel kell tüntetni. A házasság anyakönyvezése után a bejegyzést a tolmácscsal is alá kell íratni. Némák és siketnémák házasságának megkötése Ar. 33. .§. (1) írni és olvasni tudó némához vagy siketnémához az anyakönyvvezető előbb szóban, majd írásban köteles a házasságkötési szándék iránt kérdést intézni. A házasuló a választ írásban köteles megadni. (2) Ha a néma, vagy siketnéma házasuló írni és olvasni nem tud, az anyakönyvvezető kérdését és kijelentését, valamint a házasuló válaszát jelbeszédben jártas személy közvetíti.