ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló rendeletek és utasítások egységes szerkezetbe foglalt szövege. • 1974.07.10 [Tanácsok Közlönye 1974/37.]

(5) A folyószámozási hibát az anyakönyvvezető igy köteles helyesbíteni, hogy a tévesen írt folyóizámot zárójelbe teszi és a helyes számot fölé irja. A születés, a házasságkötés és a haláleset helyének és idejének bejegyzése Au. 20. §. (1) Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés és a haláleset helyéül csak a község, illetőleg a város nevét kell bejegyezni. Az igazgatási kerületekre osztott városokban a város neve után a kerület számát is fel kell tüntetni. (2) A házasságkötés helyének bejegyzésénél a község és a város nevén kívül a hely közelebbi (utca, út, tér stb.) elnevezését és a házszámot is fel kell tüntetni, ha a házasságkötés nem az anyakönyvi kerület hivatali helyiségében történt.

12 (3) Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés és a haláleset idejét az év, hónap és nap feltüntetésével kell bejegyezni. A név bejegyzése Au. 21. §. (1) Az anyakönyvbe azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a bejegyzendő személyt a születés, a házasságkötés vagy a haláleset időpontjában megillette. A születési anyakönyvben az anya, a házassági anyakönyvben a férj és a feleség anyja, a halotti anyakönyvben pedig a halott anyja és felesége neveként a leánykori családi és utónevet kell bejegyezni. (2) Ha a magyar állampolgár nevét külföldi anyakönyvi okirat idegen alakban tartalmazza, a nevet a magyar nyelv szabályai szerinti sorrendben és a magyar nyelvű írásnál használatos betűkkel kell bejegyezni. Hasonlóképpen kell eljárni külföldi állampolgár nevének anyakönyvi bejegyzésénél is. (3) A kettős vagy többes családi nevet kötőjellel összekapcsolva kell bejegyezni. (4) Az egy családhoz tartozó vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére használt megjelöléseket és elnevezéseket, továbbá betűjelzéseket az anyakönyvbe bejegyezni nem szabad. A családi állapot feltüntetése az anyakönyvben Au. 22. §. (1) A házassági anyakönyvben a férj és a feleség, a halotti anyakönyvben pedig a halott családi állapotát „nőtlen", „hajadon", „özvegy", „elvált", illetőleg a halotti anyakönyvben ezenkívül „nős", vagy „férjes" szavakkal kell feltüntetni. A halotti anyakönyvben a tizennyolcadik életévét még el nem ért halott esetében — ha csak korábban házasságot nem kötött — a családi állapotot bejegyezni nem kell. (2) Annak a személynek családi állapotát, akit tévesen holtnak nyilvánítottak és volt házastársa 12 A 30—5/1970. (TK. 39.) TH sz. utasítással módosított szövés. a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött „házassága megszűnt" szavakkal kell az anyakönyvbe bejegyezni. Annak a személynek családi állapotát, akinek korábbi házasságát a bíróság érvénytelenné nyilvánította, az érvénytelenné nyilvánított házasság megkötése előtti családi állapotával kell megjelölni. A foglalkozás bejegyezése Au. 23. § (1) Az anyakönyvbe azt a foglalkozást kell bejegyezni, amelyet az illető személy ténylegesen folytat, és amelyből megélhetését biztosítja. Egyetemi, főiskolai hallgatóknál, középiskolai és ipari tanulóknál ezen minőségüket kell foglalkozásként bejegyezni. (2) A foglalkozást elsősorban a személyi igazolvány alapján kell megállapítani, azonban az érdekelt személy jogosult foglalkozását más, hitelt érdemlő módon is igazolni. (3) A fegyveres erők, valamint a fegyveres és rendészeti testületek személyi állományába tartozók foglalkozását — az alakulat, a fegyvernem és a rendfokozat megnevezése nélkül — csak általános megjelöléssel (pl. hivatásos honvédtiszt, tiszthelyettes, sorkatona, tiszti iskolai növendék, BM dolgozó, pénzügyőr, vámőr, bv. dolgozó) szabad bejegyezni. A lakóhely bejegyzése Au. 24. §. Az anyakönyvbe lakóhelyként azt az állandó lakóhelyet kell bejegyezni, amely a személyi igazolványban van feltüntetve. Az, aki személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, lakóhelyét más, hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Az állampolgárság vizsgálata és bejegyezése Au. 25. §. (1) Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárás során az állampolgárságot hivatalból kell vizsgálni. (2) A magyar állampolgárságot elsősorban személyi igazolvánnyal kell igazolni. A magyar állampolgárságot ezen felül állampolgársági bizonyítvánnyal, honosítási, visszahonosítási okirattal vagy érvényes magyar útlevéllel is igazolni lehet. (3) A külföldi állampolgárságot a Belügyminisztérium illetékes szerve által kiállított igazolványnyal vagy az idegen állam által kiállított állampolgársági okirattal, illetőleg érvényes külföldi útiokmánnyal kell igazolni. (4) Az igazolt külföldi állampolgárságot az anyakönyv „Megjegyzések" rovatába be kell jegyezni. (5) A születés bejegyzése alkalmával, ha a gyermek magyar állampolgár, azonban a szülők külföldi állampolgárok, a szülők állampolgárságának feltüntetése után a gyermek magyar állampolgárságát is be kell jegyezni.