ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás módosítása. • 1968.11.02 [3/1968. (T K 52.) KE sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1968/52.]

Kormányhatározat A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1024/1968. (X. 31.) számú határozata a közlekedéspolitikai koncepcióról 1. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a közlekedés- és postaügyi miniszter által előterjesztett és az országgyűlés által az 1968. ok­tóber 16—18-i ülésszakon jóváhagyólag tudomásul vett közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseinek megvalósítása érdekében különösen fontosnak tartja — a közlekedési ágak közötti munkamegosztás javítását, ezen belül elsősorban a közúti közleke­dés részarányának célszerű növelését; — a személyszállítás színvonalának — gyorsa­ságának, pontosságának, biztonságának és kényel­mének — emelését, a szolgáltatások bővítését és minőségük javítását; — az árutovábbítás sebességének és gazdasá­gosságának növelését; — a vasúti hálózat és a vasúti üzem korszerű­sítését, racionalizálását; — a közúti hálózatnak és a közúti közlekedést kiszolgáló létesítményeknek a gépjárműközleke­dés fejlődésével összehangolt fejlesztését; — a közlekedés gazdaságosságának további fo­kozását, a közlekedés devizaszerző és devizaki­mélő tevékenységeinek bővítését, a nemzetközi szállításokban a hazai fuvareszközök széles körű felhasználását; — a közlekedési dolgozók munkakörülményei­nek és szociális helyzetének javítását. 2. A Kormány a vasúti hálózat racionalizálása keretében szükségesnek tartja — a gazdaságtalan, kisforgalmú vasútvonalak áru- és utasforgalmának közútra terelését; — a vasúti áruforgalom körzetesítését. A vasúti forgalom átterelését és a körzetesítést megfelelő politikai és gazdasági előkészítés előzze meg. Döntés előtt meg kell hallgatni az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek ve­zetőinek, valamint az érdekelt megyei tanácsok végrehajtó bizottságának véleményét és figye­lembe kell venni az érintett területek gazdaságfej­lesztési szempontjait, valamint a honvédelmi ér­dekeket is. A személyszállításnál a hivatásforgalomban résztvevő utasok részére a jelentkező díjtöbblet mértékéig a forgalomáttereléstől számított három évig díjszabási kedvezményt kell adni. Az áru­szállításnál a rendszeresen fuvaroztatók a jelent­kező többletköltség ellensúlyozására az átterelés­től számított legfeljebb három évig, ugyancsak díjszabási kedvezményben részesülhetnek. Az áruforgalom áttereléséhez szükséges mű­szaki—gazdasági előfeltételek költségfedezetét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak saját forrásaiból, a közlekedési szakágaknál jelentkező megtakarításokból és meghatározott esetekre a megtakarítások egy részéből képzett, elkülönített közlekedéspolitikai alap létesítése útján kell biz­tosítania. A közlekedéspolitikai alapot egyrészt a kisforgalmú vasútvonalak és állomások forgalmá­nak átterelése következtében a vasútnál jelent­kező üzemi eredményjavulás átcsoportosítása, másrészt a forgalomátterelés következtében meg­takarítható felújítások értékének és felszabaduló állóeszközök nettó vissznyereményi értékének bevonása útján kell létrehozni. A személyforgalom áttereléséből a hivatásforgalomban adódó díjszint különbséget a személyszállítás dotációs rendszeré­nek megfelelő módosításával kell kiegyenlíteni. A vasúthálózat racionalizálásának eredménye­ként felszabaduló vasutas dolgozók elhelyezését kellő gondossággal előkészített átirányítással üze­men belül kell megoldani. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kormány elnökének utasítása & Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének 3 1958. (TK 52.) KE számú utasítása az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 6/1963. (T K 82.) K E számú utasítás módosításáról A 6/1963. (T K 82.) K E számú, az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló atasítás (Au) 43. § (9) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(9) Az anyakönyvbe a szülők által meghatáro­zott sorrendben legfeljebb kettő, a gyermek nemé­lek megfelelő utónevet szabad csak bejegyezni. A násodik utónév önmagában nem viselhető. Utóne­vet becéző formában bejegyezni nern szabad. Dlyan idegen hangzású utónevet, melynek magyar megfelelője is van, csak a magyaros formában szabad bejegyezni. Az idegen nemzetiségű (anya­lyelvű) magyar állampolgár szülő gyermekének jtóneve a szülő nemzetiségi (anya-) nyelvén is be­jegyezhető. Külföldi állampolgár gyermek utóne­vének bejegyzésénél a fenti rendelkezésektől el le­iét térni." Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom