ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás módosítása. • 1968.11.02 [3/1968. (T K 52.) KE sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1968/52.]
Kormányhatározat A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1024/1968. (X. 31.) számú határozata a közlekedéspolitikai koncepcióról 1. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a közlekedés- és postaügyi miniszter által előterjesztett és az országgyűlés által az 1968. október 16—18-i ülésszakon jóváhagyólag tudomásul vett közlekedéspolitikai koncepció célkitűzéseinek megvalósítása érdekében különösen fontosnak tartja — a közlekedési ágak közötti munkamegosztás javítását, ezen belül elsősorban a közúti közlekedés részarányának célszerű növelését; — a személyszállítás színvonalának — gyorsaságának, pontosságának, biztonságának és kényelmének — emelését, a szolgáltatások bővítését és minőségük javítását; — az árutovábbítás sebességének és gazdaságosságának növelését; — a vasúti hálózat és a vasúti üzem korszerűsítését, racionalizálását; — a közúti hálózatnak és a közúti közlekedést kiszolgáló létesítményeknek a gépjárműközlekedés fejlődésével összehangolt fejlesztését; — a közlekedés gazdaságosságának további fokozását, a közlekedés devizaszerző és devizakimélő tevékenységeinek bővítését, a nemzetközi szállításokban a hazai fuvareszközök széles körű felhasználását; — a közlekedési dolgozók munkakörülményeinek és szociális helyzetének javítását. 2. A Kormány a vasúti hálózat racionalizálása keretében szükségesnek tartja — a gazdaságtalan, kisforgalmú vasútvonalak áru- és utasforgalmának közútra terelését; — a vasúti áruforgalom körzetesítését. A vasúti forgalom átterelését és a körzetesítést megfelelő politikai és gazdasági előkészítés előzze meg. Döntés előtt meg kell hallgatni az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek, valamint az érdekelt megyei tanácsok végrehajtó bizottságának véleményét és figyelembe kell venni az érintett területek gazdaságfejlesztési szempontjait, valamint a honvédelmi érdekeket is. A személyszállításnál a hivatásforgalomban résztvevő utasok részére a jelentkező díjtöbblet mértékéig a forgalomáttereléstől számított három évig díjszabási kedvezményt kell adni. Az áruszállításnál a rendszeresen fuvaroztatók a jelentkező többletköltség ellensúlyozására az áttereléstől számított legfeljebb három évig, ugyancsak díjszabási kedvezményben részesülhetnek. Az áruforgalom áttereléséhez szükséges műszaki—gazdasági előfeltételek költségfedezetét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak saját forrásaiból, a közlekedési szakágaknál jelentkező megtakarításokból és meghatározott esetekre a megtakarítások egy részéből képzett, elkülönített közlekedéspolitikai alap létesítése útján kell biztosítania. A közlekedéspolitikai alapot egyrészt a kisforgalmú vasútvonalak és állomások forgalmának átterelése következtében a vasútnál jelentkező üzemi eredményjavulás átcsoportosítása, másrészt a forgalomátterelés következtében megtakarítható felújítások értékének és felszabaduló állóeszközök nettó vissznyereményi értékének bevonása útján kell létrehozni. A személyforgalom áttereléséből a hivatásforgalomban adódó díjszint különbséget a személyszállítás dotációs rendszerének megfelelő módosításával kell kiegyenlíteni. A vasúthálózat racionalizálásának eredményeként felszabaduló vasutas dolgozók elhelyezését kellő gondossággal előkészített átirányítással üzemen belül kell megoldani. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kormány elnökének utasítása & Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének 3 1958. (TK 52.) KE számú utasítása az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 6/1963. (T K 82.) K E számú utasítás módosításáról A 6/1963. (T K 82.) K E számú, az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló atasítás (Au) 43. § (9) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(9) Az anyakönyvbe a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb kettő, a gyermek nemélek megfelelő utónevet szabad csak bejegyezni. A násodik utónév önmagában nem viselhető. Utónevet becéző formában bejegyezni nern szabad. Dlyan idegen hangzású utónevet, melynek magyar megfelelője is van, csak a magyaros formában szabad bejegyezni. Az idegen nemzetiségű (anyalyelvű) magyar állampolgár szülő gyermekének jtóneve a szülő nemzetiségi (anya-) nyelvén is bejegyezhető. Külföldi állampolgár gyermek utónevének bejegyzésénél a fenti rendelkezésektől el leiét térni." Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese