ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

(2) Az a személy, akinek a személyi igazolvá­nyába bejegyzett adata az (1) bekezdés alapján megváltozott, a változás bejegyzése céljából kö­teles személyi igazolványát nyolc napon belül az anyakönyvi bejegyzést teljesítő vagy a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél bemutatni. (3) Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anya­könyvvezető az anyakönyvi bejegyzés alapján, a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezető pedig elsősorban anyakönyvi kivonat, jogerős bírósági ítélet vagy gyámhatósági határozat, illetőleg a Belügyminisztérium által kiállított okirat alapján köteles a változást bejegyezni. (4) A személyi igazolványba csak fekete antra­cén tintával — a családi és utónevet, valamint a születési helyet nyomtatott nagybetűvel — sza­bad bejegyezni. A bejegyzést az anyakönyvvezető a bejegyzés keltének feltüntetése után köteles aláírni és az anyakönyvi kerület bélyegzőjével ellátni. (5) A bejegyzés alkalmával elkövetett hibákat törléssel, felülírással helyesbíteni nem szabad. Hiba esetén az egész bejegyzést vízszintes vonal­lal át kell húzni és utána: „Téves, törlöm" szava­kat kell bejegyezni, majd a bejegyzést a helyes szöveggel megismételni. Az anyakönyvvezető csak az általa tévesen bejegyzett adatokat helyesbít­heti. A születéssel és örökbefogadással kapcsolatos bejegyzések Au. 142. §. (1) A gyermek adatait fit) a szülők vagy örökbefogadó szülők; b) ha a gyermek apja még nincs megállapítva, az anya; cj ha a bíróság az egyik szülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítélettel megszüntette, a másik szülő; d) ha az egyik szülő szülői felügyeleti joga szü­netel, a másik szülő; e) ha egyik szülő sem él, vagy ha egyik szülő sem gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, a gyer­mek gyámjának személyi igazolványába kell be­jegyezni. (2) A szülői felügyeleti jognak különélés miatt történő szünetelésénél a gyermek adatait kére­lemre mindkét szülő személyi igazolványába be kell jegyezni. (3) A gyermek adatai közül a családi és utóne­vét, születési helyét és idejét (év, hó, nap) kell a személyi igazolványba bejegyezni. A családi ne­vet, ha az a személyi igazolvány tulajdonosának családi nevével azonos, bejegyezni nem kell. (4) örökbefogadás esetén az örökbefogadott gyermek adatait az örökbeadók személyi iga­zolványából, az örökbefogadás megszűnése esetén pedig az örökbefogadók személyi igazolványából törölni kell. A törlés a gyermek nevének, a törlés okának és tényének bejegyzésével történik. A házasságkötéssel, a házasság megszűnésével vagy érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos bejegyzések Au. 143. §. (1) A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető köteles a férj és a feleség sze­mélyi igazolványába bejegyezni: a) a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap); b) a családi állapotban történt változást; cj a házastárs nevét; d) a házastárs születési helyét és idejét (év, hó, nap); ej az anyakönyvi bejegyzés folyószámát. (2) Az (1) bekezdésben írt adatokon kívül a fe­leség személyi igazolványába be kell még jegyezni t a) az új nevét, ha a házasságkötés után férja nevét viseli; bj ha a házasságkötés után kizárólag leánykori nevét viseli, azt, hogy a házasságkötés folytán neve nem változott; cj ha a férje nevét viselő özvegy vagy elvált nő újabb házasságkötése után kizárólag leánykori nevét viseli, a leánykori nevét. (3) Ha a bíróság a házasságot jogerős ítélettel felbontotta, vagy érvénytelenné nyilvánította, az anyakönyvvezető a volt házastársak személyi iga­zolványába bejegyezni köteles:

Next

/
Oldalképek
Tartalom