ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

gyermek azonban csak akkor viselheti anyjának családi nevét, ha az anya kizárólag leánykori nevét viseli. Házasságban élő szülőktől származó gyermek nem viselhet más családi nevet, mint amelyet a házasságból korábban született gyermekek viselnek. (2) A gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig a szülők megállapodását tartalmazó okirattal vagy olyan házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni, amelyben a gyermekek nevére vonatkozó megállapodás már fel van jegyezve. (3) Ha a gyermek születésének anyakönyvezéséig a szülők a gyermek családi nevére vonatkozó külön megállapodásukat nem igazolják, a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni. (4) Ha a szülők a gyermek családi neve kérdésében közöttük fennálló vitát döntés céljából a gyámhatóság elé vitték, a születést a gyámhatóság jogerős döntéséig anyakönyvezni nem szabad. (5) Ha a gyermek születésének bejelentése, illetőleg anyakönyvi bejegyzése időpontjában az egyik szülő nem él vagy szülői felügyelete megszűnt, vagy szünetel, végül, ha a gyermek apjának képzelt személyt jegyeznek be, egyedül a másik szülő jogosult meghatározni, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. (6) Ha a gyermek nevének megállapítására egyedül jogosult szülő döntését az anyakönyvvezetővel nem közli, a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha egyik szülő sem él vagy a szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg. (7) Ha a születést az apára vonatkozó adatok nélkül jegyzik be az anyakönyvbe, a gyermek családi nevére vonatkozó rovatot üresen kell hagyni. (8) A gyermek utónevét a szülők bejelentése és ha a szülők a gyermek utóneve tekintetében nem tudtak megállapodni, a gyámhatóság döntése alapján kell bejegyezni. Ha a gyermek utónevét a születéstől számított harminc napon belül nem jelentik be, a születést az anyakönyvbe be kell jegyezni, a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló rovatba pedig „még nincs megállapítva" szavakat kell bejegyezni. Utóbbi esetben a bejegyzés teljesítése után a gyermek utónevének megállapítása céljából az illetékes gyámhatóságot kell megkeresni. (9) Az anyakönyvbe a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb kettő, a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad csak bejegyezni. A második utónév önmagában nem viselhető. Utónevet becéző formában bejegyezni nem szabad. Olyan idegen hangzású utónevet, melynek magyar megfelelője is van, csak a magyaros formában szabad bejegyezni. Külföldi állampolgár gyermek utónevének bejegyzésénél a fenti rendelkezésektől el lehet térni. (10) Ha a gyermek a születés anyakönyvezése előtt meghalt és utónevére vonatkozó bejelentés nem történt, az utónév bejegyzésére szolgáló rovatba „utónevet nem kapott" szavakat kell bejegyezni. (11) A gyermek nemeként a „fiú", illetőleg „leány" szavakat kell bejegyezni. A szülők személyi adatainak bejegyzése Au. 44. §. (1) A gyermek apja személyi adataiként annak a férfinek személyi adatait kell bejegyezni, aj aki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszafelé számított háromszáz napon belül utoljára akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott; vagy b) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak elismerte; vagy c) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított; vagy d) aki az anyával a gyermek születése után há« zasságot kötött, feltéve, hogy az utólagos házasság hatálya a gyermek családi jogállására is kiterjedt. (2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek ap-» ját az (1) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a születést az apa adatai nélkül kell az anyakönyvbe bejegyezni. (3) Az anya neveként a leánykori családi nevet kell az anyakönyvbe bejegyezni. (4) A szülők adatait csak személyi igazolvány, születési vagy házassági anyakönyvi kivonat, teljes hatályú apai elismerést tartalmazó jegyzőkönyv, illetőleg az apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet alapján szabad az anyakönyvbe bejegyezni. (5) Házasságon kívül született vagy születendő gyermek esetében az anyakönyvvezető köteles az anya által apaként megjelölt férfit megidézni annak érdekében, hogy az illető az anyával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el magáénak. (6) Születendő gyermek esetén az apaként megjelölt férfit csak akkor szabad megidézni, ha az anya orvosi bizonyítvánnyal igazolja terhességét és a születés várható időpontját. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat Au. 45. §. (1) Az apai elismerő nyilatkozat akkor teljes hatályú, ha aj a nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően háromszáz napon belül tették;