ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

A bejegyzés lezárása Au. 29. §. Az anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával zárja le. Az aláírás alatt fel kell tüntetni, hogy a bejegyzést milyen minőségben teljesítette. Hiánypótlás a bejegyzés megtörténte után Au. 30. §. (1) Az anyakönyvvezető saját hatáskörében pótolhatja az alábbi hiányokat: a) a saját aláírását, illetőleg azt, hogy az anyakönyvbe milyen minőségben teljesítette a bejegyzést; b) a házassági anyakönyvben az írni nem tudó aláírásra kötelezett kézjegye után az aláírásra kötelezett nevét. (2) Ha a bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető aláírása utólag nem pótolható, a bejegyzést az akkor működő anyakönyvvezető, a bejegyzés adatai helyességének megállapítása után a kelet ismételt feltüntetése mellett írja alá. Eljárás az üresen maradt lapok és rovatok esetén Au. 31. §. (1) Ha az anyakönyvben egy lap vagy egy vízszintes rovat tévedésből üresen maradt, azt az anyakönyvvezető köteles egymást keresztező két vonallal áthúzni, az áthúzás okát feljegyezni, majd a feljegyzést a kelet feltüntetése mellett aláírni. (2) Ha az anyakönyv valamelyik rovatába nincs bejegyzendő adat, vagy az ismeretlen, a rovatot aláírás előtt át kell húzni. Ha a „Megjegyzések" rovatban van ugyan bejegyzés, de az a rovatot nem tölti ki teljesen, az üresen maradt részt át kell húzni. Az „Utólagos bejegyzések" rovatot áthúzni nem szabad. (3) A születésnek, az apa adatai nélkül történő bejegyzése alkalmával a gyermek családi nevének és az apa adatainak bejegyzésére szolgáló rovatokat áthúzni nem szabad. A be nem fejezett bejegyzés törlése Au. 32. §. (1) A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett bejegyzést törölni kell. (2) Az alapbejegyzés törlése akként történik, hogy az anyakönyvvezető a tévedésből megkezdett, de be "nem fejezett bejegyzést egymást keresztező két vonallal áthúzza, az alapbejegyzést tartalmazó vízszintes rovat alján a törlés okát feltünteti, keltezi és aláírja. (3) Az utólagos bejegyzés törlése akként történik, hogy az anyakönyvvezető a tévedésből megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzés szövegét zárójel közé teszi és a zárójel után folytatólag a törlés okát feltünteti, keltezi és aláírja. Hetedik fejezet Az anyakönyvi bejegyzések fajai Ar. 11. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések alap- vagv utólagos bejegyzések lehetnek. (2) Az anyakönyvbe az alapbejegyzést a születésre és a halálesetre vonatkozóan az arra kötelezettek bejelentése, a házasságkötésre vonatkozóan pedig a házasulóknak a házasságkötésre irányuló kijelentése alapján kell bejegyezni. Alapbejegyzés teljesítésének hivatalból vagy hatósági rendelkezés alapján is helye van. (3) A bejelentő a bejelentés alkalmával köteles közölni és igazolni mindazon adatokat, melyek a születés és haláleset anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Születés bejelentése esetén a születés megtörténtét orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Haláleset bejelentése esetén a halottvizsgálati bizonyítvány két példányát be kell nyújtani és be kell szolgáltatni, ha volt, a halott személyi igazolványát. (4) Kiskorú személy bejelentését csak abban az esetben szabad elfogadni, ha gyermeke születését vagy halálesetét jelenti be. (5) Hivatalból kell a születést vagy a halálesetet anyakönyvezni, ha az anyakönyvvezető be nem jelentett születésről vagy halálesetről szerez tudomást és a bejelentésre kötelezettek ismeretlenek. Ilyen esetben az anyakönyvvezető hivatalból köteles intézkedni az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzéséről. Amennyiben az anyakönyvezéshez szükséges adatokat megállapítani nem lehet, a születést az ismeretlen szülőktől származó gyermekre, a halálesetet az ismeretlen hullára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell bejegyezni. (6) „Intézetben történt" születés vagy haláleset kifejezésben intézeten kórházat, szülőotthont, más polgári intézetet (szociális otthon), vagy a fegyveres erők, valamint a fegyveres és rendészeti testületek parancsnoksága alatt álló helyet (laktanya, tábor stb.) kell érteni. Au. 33. §. (1) Alapbejegyzés a születésre, a házasságkötésre, illetőleg a halálesetre vonatkozó adatoknak az anyakönyvbe történt bejegyzése. (2) Utólagos bejegyzés az alapbejegyzésre vonatkozóan teljesített minden újabb bejegyzés, ide nem értve az alapbejegyzés lezárása után az anyakönyvvezető által saját hatáskörében teljesített hiánypótlást, valamint az apa adatai nélkül' teljesített születési bejegyzés hiányzó adatainak bejegyzését,