ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Függelék I-II. • 1955.07.15 [10/1955. (T. K. 42.) B. M. sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1955/42.]
e) abban az esetben, ha a bíróság a holtnaknyilvánító vagy a halál tényét megállapító határozatot hatálytalanítja, előterjesztést tenni az anyakönyvi felügyelőhöz a születési és a házassági anyakönyvben a halálesetre vonatkozó utólagos bejegyzés kiigazítása iránti intézkedés tárgyában, f) átmásolni a bejegyzést az anyakönyvi másodpéldányba. HETEDIK RÉSZ. UTÓLAGOS ANYAKÖNYVEZÉS, ÜJBÖL VALÓ ANYAKÖNYVEZÉS, HAZAI ANYAKÖNYVEZÉS. XXX. fejezet. Utólagos anyakönyvezés. Az utólagos anyakönyvezés esetei. 153 v §. (1) Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha a) a születést és a halálesetet annak napjától számított egy hónapon belül, b) a házasságkötést a házasság megkötése után azonnal nem jegyezték be az anyakönyvbe. (2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés eseteiben is csak akkor van helye, ha a) házasságkötés esetében legalább a házastársak neve és a házasságkötés ideje ismeretes, b) haláleset esetében a halálesetet kétségtelenül megállapították, vagy a haláleset tényét jogerős bírói határozat állapította meg, illetőleg, ha a bíróság jogerős holtnaknyilvánító határozatot hozott. Az utólagos anyakönyvezés elrendelése. 154. §. (1) Az utólagos anyakönyvezést az az elsőfokú felügyelő rendeli el, akinek felügyelete alá tartozó anyakönyvi kerületben a születést, a házasságkötést, illetőleg a halálesetet anyakönyvvezni kellett volna, ha pedig ez nem állapítható meg, a budapesti V. kerületi felügyelő. (2) Külföldön történt születés, házasságkötés, vagy haláleset utólagos anyakönyvezése esetén a hazai anyakönyvezésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (3) Az eljárást az utólagos anyakönyvezés teljesítésére illetékes anyakönyvvezető hivatalból, vagy bárki által előterjesztett kérelemre indíthatja meg. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az eljárás során ki kell hallgatni az érdekelteket és a tanúkat, be kell szerezni az ügyre vonatkozó okiratokat, majd az összes iratokat fel kell terjeszteni az elsőfokú felügyelőhöz. (4) Az elsőfokú felügyelő az utólagos anyakönyvezést elrendelő határozatában megjelöli a felügyelete alá tartozó bejegyzésre illetékes anyakönyvezetőt és a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő álla-, pot szerint a bejegyzés szövegét. Ha az említett időponttól az utólagos anyakönyvezés elrendelés séig a bejegyzendő adatokban változás állott be, azt az „Utólagos bejegyzések" rovatban fel keli tüntetni. Az utólagos anyakönyvezés tényét, fon vábbá az azt elrendelő hatóság nevét és ügyirat-* számát a „Megjegyzések" rovatban kell feltraw tetni. (2. sz. minta, 1., 13. sz. példa, 4. sz. minta,8. sz. példa.) Az utólagos anyakönyvezés teljesítése. 155. §. (1) Az utólagos anyakönyvezés teljesítésére az az' anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset történt (2. sz. minta. 1., 13. sz. példa), ha pedig a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset helye külföldön volt, vagy azt nem lehet kideríteni, a budapesti V. kerületi anyakönyvvezető. (2) A bejegyzést a bejelentésre kötelezett, illetőleg a házastársak és a tanúk közreműködése nélkül kell teljesíteni és az aláírásokat — az anyakönyvvezető aláírása kivételével — még „sk" jelzéssel sem kell bejegyezni. (4. sz. minta, 8, sz. példa.) Az anyakönyvvezető tennivalói az utólagos anyakönyvezés teljesítése után. 156. §. Az anyakönyvvezető az utólagos anyakönyve* zés teljesítése után is köteles mindazokat a tennivalókat elvégezni, amelyeket egyébként az anyakönyvi alapbejegyzés teljesítése után el kell végezni. XXXI. fejezet. Újból való anyakönyvezés esetei. 157. §. Újból való anyakönyvezésnek van helye, ha a) a vérszerinti szülőkre (apára és anyára, vagy csak az apára, illetőleg anyára) és esetleg a gyermek családi nevére vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbefogadó szülőket kell bejegyezni, vagy mert jogerős bírói ítélet szerint az apaként bejegyzett személy a gyermeknek nem apja (2. sz. minta, 5., 9., 11., 15., 17. sz. példa), b) a képzelt szülőkre (képzelt apára és anyára, vagy csak képzelt apára) vonatkozó adatokat az anyakönyvből törölni kellett, mert szülőkként az örökbefogadó szülőket kell bejegyezni, vagy