ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Függelék I-II. • 1955.07.15 [10/1955. (T. K. 42.) B. M. sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1955/42.]
584 TANÁCSOK KÖZLÖNYE' 42. szám. ból kifogásolható vagy becéző utónevet bejegyezni nem szabad (2. sz. minta, 3., 7., 11. sz^ példa). (12) Ha a gyermek még a születés bejelentése előtt meghalt és utónevére vonatkozóan megállapodás nem történt, az utónév bejegyzésére szolgáló rovatba „utónevet nem kapott" szavakat kell bejegyezni (2. sz. minta, 8. sz. példa). (13) Ha mindkét szülő külföldi állampolgár, a gyermek családi és utónevét a bejelentésnek, illetőleg a 62. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás eredményének megfelelően kell bejegyezni (2. sz. minta, 2. sz. példa). (14) Talált gyermek és ismeretlen szülőktől származó személy családi és utónevét a gyámhatóság határozata alapján kell bejegyezni (2. sz. minta, 14. sz. példa). (15) A gyermek nemeként a 3. rovatba „fiú", illetőleg „leány" szót kell bejegyezni. A szülők személyi adatainak bejegyzése. 67. §. (1) A gyermek apja személyi adataiként annak a férfinek a személyi adatait kell bejegyezni, a) aki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszafelé számított háromszáz napon belül utoljára akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott, vagy b) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy c) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy d) aki az anyával a gyermek születése után házasságot kötött,-feltéve, hogy az utólagos házasság hatálya a 69. § értelmében a gyermek családi jogállására kiterjedt. (2) Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján az elismerő apa személyi adatait nem szabad a gyermek születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzésbe bevezetni, ha az apaság megállapítása iránt a bíróság előtt más személlyel szemben eljárás van folyamatban. (3) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelem-^ bevételével nem lehet megállapítani, a születést az apa adatai nélkül kell anyakönyvezni (2. sz. minta, 6., 25—27. sz. példák). (4) Az anya neveként a leánykori családi nevét kell bejegyezni. (5) Ha a gyermeknek mindkét szülője ismeretlen, a szülők adatait a gyámhatóság által megállapított adatokkal kell bejegyezni (2. sz. minta, 14. sz. példa). (6) A szülők nevét a bemutatott személyi igazolvány alapján kell bejegyezni. Ha a szülő személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, valamint,ha a bejelentést nem a szülő teljesíti, a házas3 ságban élő szülők nevét házassági anyakönyvi kivonat, illetőleg a 62. § (3) és (4) bekezdésében említett esetekben személyes nyilatkozat alapján kell bejegyezni. A házasságban nem élő szülők nevét születési anyakönyvi kivonat, vagy a teljes hatályú apai elismerés, illetőleg az apaságot megállapító jogerős bírói ítélet alapján kell bejegyezni. (7) Az anyakönyvvezető házasságon kívül született vagy születendő gyermek esetében idézze meg az apát és a társadalmi szervek közreműködésével nyújtson megfelelő segítséget ahhoz, hogy a gyermek apja az anyával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el magáénak (1.004/1953. (II. 8.) Mt. h. sz.). (8) A szülők foglalkozását a 41. §, lakóhelyét a 42. §, születési helyét a 37. §, születési idejét a 38. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell bejegyezni. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. 68. §. (1) Az apai elismerő nyilatkozat akkor teljeshatályú, ha a) a nyilatkozatot a gyermek születése után, vagy azt megelőzően háromszáz napon belül tették, b) a (2) bekezdés értelmében, nem kell mást a gyermek apjának tekinteni, c) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó, d) az apa a nyilatkozatot személyesen tette, e) a tizenhatodik évét betöltött kiskorú vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló apa által tett elismerő nyilatkozathoz a törnyes képviselője hozzájárult, ha pedig a törvényes képviselő tartósan gátolva van vagy a hozzájárulást nem adja meg, a hozzájárulást a gyámhatóság megadta, f) a nyilatkozathoz az anya, továbbá, ha a gyermeknek nem ő a törvényes képviselője, a törvényes képviselő és ha a gyermek a tizenhatodik évét betöltötte, maga a gyermek is hozzájárult; ha az anya, illetőleg a gyermek nem él vagy a nyilatkozat tételében tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság megadta, g) az elismerő és a hozzájáruló nyilatkozatot bármelyik • anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál vagy közjegyzőnél tették és jegyzőkönyvbe (okiratba) foglalták. Külföldön lakó magyar állampolgár elismerő nyilatkozatát a magyar külképviseleti hatóság, a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezető, a bíróság és a gyámhatóság is jegyzőkönyvbe foglalhatja, vagy azt a fél, lakóhelyének joga szerint, közokiratban is megteheti.