IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A gettóba kényszerítés és a deportálás a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében. A vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2019. 407-426.
A GETTÓBA KÉNYSZERÍTÉS ÉS A DEPORTÁLÁS A MAGYAR KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN és a túlélő házastárs hosszabb időt nem bizonyított, a kárpótlás kiszámításánál nyolc hónapot kellett figyelembe venni.25 Az életvesztés miatt viszont 1997-től ugyanaz az özvegy (aki korábban nyolc hónapnyi szabadságelvonásban töltött idő alapján már részesült juttatásban) esetlegesen más élő hozzátartozókkal együtt jogosult volt további kárpótlásra, de ő ehhez az összeghez csak akkor juthatott hozzá, ha ez az újabb juttatás magasabb összegű volt, mint a korábban megkapott, és vállalta, hogy lemond a korábban kapott kárpótlásáról, azt visszaszolgáltatja, vagy annak beszámítását kéri.26 Sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert a szabadságkorlátozás miatt korábban kapott kárpótlásuk magasabb volt, mint a később élet elvesztése miatt igényelhető juttatás. Ez utóbbi eset viszont alkotmányellenes helyzetet eredményezett, amelyet az Alkotmánybíróság a 46/2000. (XII. 14.) számú határozatában mondott ki, és ezért megsemmisítette az életelvesztés miatt megítélhető 30 000 forintra vonatkozó jogszabályi rendelkezést. A határozat szerint az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos elvét sérti, ha a súlyosabbnak ítélt sérelem, az élet elvesztése miatt kevesebb összegű kárpótlást lehet kapni, mint a szabadság korlátozása után.27 Az alkotmányellenes helyzet felszámolása miatt a jogalkotó a 31/2003. (III. 27.) Korm. rendeletben újra szabályozta a kérdéskört, és 400 000 forintra emelte a sérelmet szenvedettekként maximálisan megítélhető kárpótlás összegét. A jogszabály lényege, hogy akik az 1997. évi XXIX. törvény alapján életelvesztés miatt helyt adó döntést kaptak, nem kellett újra benyújtaniuk kérelmet, hanem a kárpótlási hatóság hivatalból kiegészítette a megfelelő összegre a korábban megítélt kárpótlást. Az e jogszabályhoz kapcsolható, deportálás ideje alatti életelvesztés miatt benyújtott kérelmekre vonatkozó legfőbb statisztikai számok az alábbi táblázatba foglalhatóak össze.28 25 1992. évi XXXII. törvény 2/A. § (3) bekezdése. 26 1997. évi XXIX. törvény 11. §. 27 A témáról lásd bővebben a 46/2000. (XII. 14.) számú AB határozatot. 28 A kárpótlási hatóság által rendelkezésre bocsátott közérdekű adatok, 2019. Jogcím megnevezése A sérelmet szenvedett személyek száma (db) Meghozott határozatok száma (db) Megállapított kárpótlás összege (Ft) Deportálás idején történt életelvesztés a 31/2003 (III.27.) Korm. rendelet alapján 90 346 94 974 18 267 107 644 Ft 417
