IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A gettóba kényszerítés és a deportálás a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében. A vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2019. 407-426.
NOSZKÓ-HORVÁTH MIHÁLY Ugyanakkor az elutasított kérelmek is értékes forrásanyagot képezhetnek, így nagy terjedelmű iratanyagból lehet majd a kutatási korlátozások feloldása után3 adatokat nyerni, illetve esetleg újabb összefüggéseket feltárni. 3 A kutatási korlátozásokról ld.: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 22-26. §. A GETTÓBA KÉNYSZERÍTÉS ÉS A DEPORTÁLÁS A KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOKBAN A két sérelem miatti kárpótlási kérelmek benyújtására, illetve egyes esetekben e benyújtott igények hivatalból történő felülvizsgálatára az alábbi jogszabályok alapján nyílt lehetőség:- 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról;- 1997. évi XXIX. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról;- 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról;- 2006. évi XLVII. törvény az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról. A GETTÓBA KÉNYSZERÍTÉS ÉS A DEPORTÁLÁS, MINT SZABADSÁGKORLÁTOZÁS A SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁSI ELJÁRÁSOKBAN Az 1992. évi XXXII. törvény Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a személyi kárpótlás legfontosabb jogszabálya, amelyet a terület alapjogszabályának tekinthetünk. E törvény határozza meg elsőként azokat az eseteket, amelyek miatt kárpótlást lehetett igényelni az 1939. március 11. és 1989. október 23. között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztott személyek vagy hozzátartozóik részére. A később született személyi kárpótlási jogszabályok tekintetében kiindulási pontként ez a törvény szolgál, többek között a jogosulti körök és a kárpótlásra jogosító sérelmek kijelölése, vala408