IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Noszkó-Horváth Mihály: A szovjet kényszermunka intézménye a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében és a vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2018. 353-372.

A SZOVJET KÉNYSZERMUNKA INTÉZMÉNYE A MAGYAR KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN ...- előfordult olyan eset, hogy a sérelmet elszenvedő több típusú szabadságelvonást szenvedett el, így több jogcímen igényelt kárpótlást, amelyeket egy határozatban bíráltak el. Tehát például ha valaki munkaszolgálatos volt és ezt követően szovjet hadifogságba esett, a két szabadságkorlátozás idejét egy határozaton belül össze­adták és így részesült kárpótlásban, ezekben az esetekben viszont nem mondható meg, hogy önállóan szovjet kényszermunka miatt milyen összegű kárpótlást ítél­tek meg, a jogcímek ugyanis nem bonthatóak szét aszerint, hogy határozaton belül melyik szabadságkorlátozásra mekkora kárpótlás jutott;- a nagyszámú elutasító döntés mögött több ok is meghúzódhatott, pl. nem a kárpót­lásra jogosult nyújtotta be a kérelmet, vagy az ügyfelek nem tudták igazolni az elszenvedett sérelmet. A szovjet hadifogságba esett katonák esetén, a leggyako­ribb elutasítás ok a kijelölt 1945. augusztus 1. dátum előtti időszakban elszenvedett szabadságelvonás volt. SZOVJET KÉNYSZERMUNKA IDEJE ALATT TÖRTÉNT ÉLETELVESZTÉS MIATTI SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁSI ELJÁRÁSOK Az 1997. XXIX. törvény nemcsak a szabadságkorlátozások esetén hozott új szabá­lyokat, hanem három új életelvesztés miatti kárpótlási jogcímet is bevezetetett, ame­lyek közül az egyik esetkör a szovjet kényszermunka ideje alatt történt elhalálozás volt.14 Kárpótlásra a sérelmet elszenvedő gyermeke, özvegye, szülője, ezek hiányá­ban - a kárpótlás összegének felével - testvére volt jogosult. Több jogosult esetén a kárpótlás összegét az özvegy, a gyermekek és a szülők között csoportonként és a csoporton belül egyenlő arányban kellett felosztani. Ezt a rendelkezést kellett alkal­mazni arra az esetre is, ha a kárpótlásra több testvér volt jogosult. Házassági tila­lom alá eső egyházi személy esetén, ha nem volt említett élő jogosult, a kárpótlásra - a kárpótlás összegének felével - az az egyházmegye, illetőleg szerzetesrend volt jogosult, ahol a sérelmet elszenvedő utoljára szolgálatot teljesített, illetőleg rendtag volt.15 A megítélhető kárpótlás sérelmet szenvedettekként maximálisan 30 000 forint volt.16 Az e sérelemhez kapcsolható kérelmekre vonatkozó legfőbb statisztikai szá­mok a következő táblázatba foglalhatóak össze:17 14 Az 1997. évi XXIX. törvény közlöny állapotának l.§-a, jogszabály módosítás következtében jelen­leg a 1992. évi XXXII. törvény 2. §. 15 1992. évi XXXII. törvény 2. § (3), (4) és (5) bekezdései. 16 Az 1998: XC. törvény 58. § (1) bekezdése. 17 A kárpótlási hatóság által rendelkezésre bocsátott közérdekű adatok, 2018. 11. 359

Next

/
Oldalképek
Tartalom