IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A szovjet kényszermunka intézménye a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében és a vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2018. 353-372.
Noszkó-Horváth Mihály A SZOVJET KÉNYSZERMUNKA INTÉZMÉNYE A MAGYAR KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN ÉS A VONATKOZÓ KÁRPÓTLÁSI IRATOK BEVEZETÉS Szovjet hadifogság, szovjet kényszermunka, málenkij robot; kevés olyan közösség van Magyarországon, ahol ezek a fogalmak, illetve a mögöttük lévő fájdalmas emlékek a közösségi vagy családi emlékezet szomorú részei ne lennének. Sok embert érintő, sok szenvedéssel járó, számos emberi sorsot tönkretevő szabadságelvonás volt, ahonnan sok esetben nem tértek haza az elhurcoltak. Ezeket a tényeket elismerve, a rendszerváltást követően a jogalkotó a személyi sérelmek miatti kárpótlási jogszabályok megalkotásakor kiemelt csoportként kezelte a szovjet kényszermunkára hurcoltak körét. Célom nem a kényszermunka történelmi részleteinek ismertetése, hiszen ezt már sokan megtették előttem, hanem az, hogy megismerhetőek legyenek a szovjet kényszermunka miatti kárpótlási eljárások lényegi elemei, és a kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag főbb jellemzői. SZOVJET KÉNYSZERMUNKA, MINT SZABADSÁGKORLÁTOZÁS A SZEMÉLYI KÁRPÓTLÁSI ELJÁRÁSOKBAN Az 1992. évi XXXII. törvény Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján illette meg kárpótlás a törvényben meghatározott esetekben azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak. A későbbi jogszabályok vonatkozásában kiindulási pontként ez a törvény szolgál, az eljárás rendjének meghatározása, a jogosulti körök, és a kárpótlásra jogosító sérelmek kijelölése, valamint a megítélhető kárpótlási módok kiválasztása kapcsán. 353
