IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: Kárpótlás Magyarországon, a kárpótlási iratok. A VERITAS Történetkutató Intézet Levéltárában található iratanyag bemutatása. VERITAS évkönyv 2016. 367-386.
KÁRPÓTLÁS MAGYARORSZÁGON, A KÁRPÓTLÁSI IRATOK • a tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV törvény; • a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény; • a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II törvény. E jogszabályok alapján kárpótlás illette meg azon természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által 1949. június 8. és 1987 között alkotott jogszabályok alkalmazása révén sérelmet szenvedett (1991. évi XXV. törvény), továbbá akik az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-áig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával szenvedtek el tulajdoni sérelmet (1992. évi XXIV. törvény). A harmadik jogszabály, az 1994. évi II. törvény nem állapított meg újabb jogcímeket a korábbiakhoz képest, hanem lehetőséget biztosított arra, hogy aki az első két alkalommal nem élt a lehetőséggel -jogvesztő határidőn belül, 1994. március 15-ig -, újra benyújthatja kérelmét. A kárpótlási törvények alapján, tekintettel az ország teherbíró-képességére csak részleges, kárpótlási jegyben kifizetett kárpótlásra volt lehetőség. A kárpótlási törvények alapján az államosított tulajdon visszaszármaztatására nem volt lehetőség a természetes személyek részére. Jogosultak körébe tartozott a volt tulajdonos, illetve halála esetén a leszármazója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthatott igényt a kárpótlásra. Kárpótlás járt ingatlanért (ház, termőföld), vállalkozásért, zár alá vett műtárgyért, letétbe helyezett ékszerért. IL Fentiektől eltérően járulékos jelleggel érvényesíthető vagyoni sérelem miatti kárpótlásra is volt lehetőség, ebben az esetben viszont nem önálló igényként, hanem személyi sérelem miatti kárpótlásokhoz kapcsolódóan volt lehetőség magántulajdon sérelme miatt kárpótlásban részesülni. Ehhez az kellett, hogy valakinek a személyi sérelmével kapcsolatban pozitív, helyt adó döntést hozzon a hatóság, és ezzel összefüggésben elszenvedett vagyoni sérelmet is igazolni kellett.10 Az eljárási szabályok 10 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 10. §. 375
