IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Horváth J. András (szerk.): Budapest Főváros Levéltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013) - Oldalszámok - 53

A LEVELTAR A CIVIL SZFÉRA ÉS A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A főváros levéltárának feladata több mint pusztán a helyi önkormányzati és állami szer­vek maradandó értékű iratainak átvétele és őrzése, hiszen a közhatalmi szervezetek csu­pán részei egy szélesebb társadalmi valóságnak. Budapest Főváros Levéltára fontosnak tekinti, hogy a főváros társadalmának lehetőleg minden szegmense, akár magánszemé­lyekről, akár szervezetekről van szó, képviseltesse magát a levéltár iratai között. Várjuk a civil szervezetek iratait A fővárosi nonprofit szektor, a civil szféra különféle szervezetei tehát nagy szolgálatokat tesznek a legkülönfélébb közigények teljesítésére, gondoljunk csak a különféle szociális, egyházi vagy kulturális szervezetek szerteágazó működésükre. A civil szervezetek működése során létrejött iratok később lehetősége­ket biztosíthatnak a helyi társadalom arculatának árnyalt meg­rajzolására. Budapest Főváros Levéltára így közérdekű feladat ellátására vállalkozik, amikor arra biztatja a nonprofit szektor szervezeteit, hogy letétként vagy bármely más jogcímen átveszi és megőrzi maradandó értékű, papíralapú vagy elektronikusan keletkezett irataikat. elektronikus levéltár Várjuk magánszemélyek, családok iratait elektronikus /»elmentenek /ementheted a levélt á r b a n e/mentik levélt á r Nem kevésbé fontosak a magánemberek, csa­ládok által megőrzött iratok sem. A családku­tatások iránt megnövekedett általános igény és a történettudomány érdeklődésére számot tartó területek bővülése, átalakulása követ­keztében egyre több figyelem jut a személyes magániratoknak. Ezt erősíti az „emlékezeti kultúra” sokrétű megnyilvánulása is. Meg­nőtt a jelentősége azon forrásoknak, amelyek közvetlen formában tartalmaznak infor­mációt a társadalmi gyökerekre, az identitásra, a közvetlen lakókörnyezetre és annak történetére, valamint a kollektív emlékezet helyeire vonatkozóan. A személyes mozzana­tok. az életút egyedi jellegzetességei, a gondolat- és érzelemvilág vizsgálata folytán külö­nös fontosságra tesznek szert a történettudomány és társtudományai által egyre kevésbé perifériálisnak tekintett és kezelt magániratok: személyes levelezés, memoár, önéletrajz, családi fotók. Valljuk, hogy a „hely" dokumentáltságához hozzátartozik az ott élő szemé­lyek privát életének lenyomata is. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom