IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
ezáltal (még) a kezdeti években kevésbé precíz adminisztrációt folytató szári plébániahivatal közötti különbségben is keresendő. A kezdeti évek szári születésszámai a bicskei és a szári források alapján A szári születési számadatok az első telepesek megérkezését követő két évtizedben A bicskei plébániahivatal által anyakönyvezve A szári plébániahivatal által anyakönyvezve Év Születések száma (fő) Év Születések száma (fő) 1729 2 1736 1 1730 8 1737 7 1731 5 1738 7 1732 10 1739 4 1733 15 1740 7 1734 11 1741 11 1735 13 1742 11 1736 0 1743 13 1744 7 1745 14 1746 17 1747 23 1748 17 1749 21 A temetések negyvenes évek végi kezdőadatai kapcsán szintén feltűnően alacsonyak az első bejegyzett évek számai a következő esztendőkhöz képest: 1747:8; 1748: 2; 1749: 2; 1750: 5; 1751: 1; 1752: 13; 1753: 21. Ez esetben gondolhatunk akár a telepesek elöregedésének egyszerre bekövetkező hullámára is. Arra, hogy az első sváb családfők a hosszú utazást túlélő, erős fizikumú, nagyjából egy életkorban, életük delén lévő emberek közössége volt, akiknek halála is nagyjából egy időben következhetett be. Ebben a feltételezésben lehetnek igazságok, de a halálozási adatsor további elemzése ezt nem támasztja egyértelműen alá, továbbá igen meglepő lenne a kor viszonyait ismerve az is, ha 1749-ben a 21 született gyermekből mindössze 67
