IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon

AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON az út az ellenőrzött társadalomig. Orwell víziója az "1984" című könyvében mára már potenciális veszélyforrássá vált." Dr. Hack Péter, az SZDSZ képviselője pedig javaslatot tett az adatvédel­mi ombudsman intézményének létrehozására. Egy másik SZDSZ-es képviselő, dr. Pető Iván, a törvényjavaslat veszé­lyeiről a tudományos kutatás szabadságának vonatkozásában beszélt. Az ezzel foglalkozó külföldi szabályozások különbséget tesznek a tudomá­nyos kutatás számára hozzáférhető információk és általában a nyilvános­ság ügye között. Példaként említette, hogy fenyegető veszély a közelmúlt történelmének kutatása kapcsán, amikor a személyiségi jogokra hivatkoz­va Iványi Gábortól és Németh Zsolttól megtagadták az Egyházügyi Hi­vatalban elfekvő iratok kutatását. "Ha a mai törvényjavaslatot ilyen formában életbe léptetnék, akkor ez gyakorlatilag arra vezetne, hogy Rákosi Mátyás hozzátartozóinak az enge­délye nélkül nem lehetne Rákosi Mátyás iratait, személyiségi jogait sértő iratokat jó ideig kutatni, hiszen a 60 év Rákosi halála után vagy politikai tevékenységének lezárolása után még jó ideig nem fog befejeződni, nem telik el..." Az általános vitát az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 42. ülésnapján, 1992. június 10-én zárta le.28 28) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 18117. lap 29) Lásd: a 3933. sz. törvényjavaslat 1991. december 13-án készült el, előadója dr. Boross Péter belügyminiszter volt. IL A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 29 szóló törvényj avaslatról: A napirend előadója az országgyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnap­ján, 1992. május 12-én, dr. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár on volt, aki elmondta, hogy a törvény olyan nyilvántartást és adatkezelést 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom