IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon
AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON 17 L Az adatvédelmi törvényjavaslatról: Dr. Balsai István igazságügy-miniszter napirend szerinti előadását a "személyes adatok védelméről szóló törvényjavaslat" tárgyában az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 29. ülésnapján, 1992. május 12-én tartotta 1 o meg. Elmondotta, hogy ez a törvényjavaslat másfél évvel az Európa tanácsi csatlakozásunk után került a parlament elé, ebben az időszakban csatlakoztunk az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményhez is, melyben az egyik alapvető jog a magánélet tiszteletben tartása, a másik pedig a tájékozódáshoz való jog, a közérdekű adatokhoz való hozzájutás joga, amit információ-szabadságnak hívunk. "A nyilvánosság és a magánélet tiszteletben tartása közötti egyensúly megtalálását a megfelelő jogi szabályozás hivatott biztosítani. Ez nyilvánvalóan ellentétes érdekek összehangolását jelenti." A törvényjavaslat néhány alapelvét a következőkben határozta meg: 1. az információs önrendelkezési jog (a személyes adatával mindenki maga rendelkezik.) 2. információ-szabadság (közérdekű adatok megismerésének joga) Ezt a jogot fontos közösségi érdekből a törvény felhatalmazása alap-19 ján korlátozni is lehet. 3. célhoz kötöttség alapelve, tehát hogy személyes adatot csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad kezelni. Ezt tekinti az információs önrendelkezési jog gyakorlásának egyik legfontosabb garanciájának.20 17) Lásd: a 4544. sz. a. törvényjavaslat, melyet Balsai István igazságügyi-miniszter adott elő, s amely 1992. március 26-án készült el. 18) Lásd: Országgyűlési jegyzőkönyv 17106-17115. lap 19) Lásd: önkormányzati rendeletre való utalás! 20) Lásd: a miniszter értelmezése szerint, a törvény hatálya kiterjed minden, az országban folyó adatkezelésre. 74
