IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Majtényi László: Az alkotmányos alapjogok és a kutatás szabadsága
Majtényi László pierre Emil találó kifejezését használjam - a ’’mikrofasizmusok" maradnak. Következésképpen a védelem mindenképpen indokoltnak tűnik. Mi az információs szabadságjogok általános bölcseleti tartalma? Az általános bölcseleti tartalom egyetlen mondattal összefoglalható, s ez a mondat pedig a így hangzik: "A modem társadalomban az állam legyen a polgárok számára áttetsző, átlátható.” Ezt biztosítja az információ szabadság joga, miközben a polgár maradjon átláthatatlan, az állam számára különösen. Tehát itt tulajdonképpen az állami bürokráciával, illetőleg az állami bürokráciához hasonló bürokráciákkal szemben igyekszik az alkotmányjog a polgárokat védeni. Tekintsük át egy kicsit az alkotmányos problémát magát. Az alkotmány látszólag szimpla szabály gyűjtemény, viszont hogy ha egy kicsit komolyabban megnézzük, azt látjuk, hogy belsőleg jelentékenyen struktúráit, tartalmaz államszervezeti szabályokat, tartalmaz alapjogokat és tartalmaz olyan jogokat is, amelyekből alanyi jogi igény egyáltalán nem következik. Ilyennek mondhatjuk például a mai Magyar Alkotmányban szereplő munkához való jogot is. A fennmaradó alapjogokat, amelyekből az alanyi jogok származnak, megint két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportot azok a jogok alkotják, melyeket abszolút jogoknak nevezünk. Az abszolút jog más alapjoggal nem kerülhet konfliktusba. Itt a kínvallatás! tilalom alapjogát szokták felhozni példának, mely semmilyen más alapjoggal nem kerülhet konfliktusba, semmilyen körülmények között, senkit sem lehet kínvallatásnak alávetni. Az élethez való jog kétes, hogy abszolút jog-e vagy sem, ugyanis, hogyha az abszolút jog, konfliktusba kerül egy másik alapjoggal, feltétlenül érvényesülni fog, s a másik alapjognak meg kell hajolnia az abszolút joggal szemben. A Magyar Alkotmány, a modem alkotmányos tendenciáknak megfelelően, Közép-Kelet-Európában elsőként az 59. szakaszában szabályozza az információs önrendelkezési jogot, de helytelen szerkezetben, helytelen 57
