IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
értelemben is igen homogén képet mutatott a vizsgált több mint másfél évszázad során: túlnyomórészt római katolikus, német jobbágyok lakták.4 4 Kummer György szári plébános egy 1758-ból származó, de néhány évvel korábbi eseményt, a betelepítés első éveit leíró, retrospektív szövegében megjegyzi, hogy a száriak „nemzetiségükre nézve sváb (»suevi«), tisztán katolikus emberek”. Historia Domus. Az 1778-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben Broszek József plébános az 1124 katolikus vallású lakos mellett egy lutheránusról és két „szakadárról” tett említést. SzfvPL - 1.5. - Can. Vis. Szár. 1778. A 19. századra vonatkozóan a másodlagos forrásokból dolgozó „országleíró” Ludovicus Nagy 1167 katolikus mellett 11 evangélikus és 6 zsidó, míg Fényes Elek 1180 katolikus és 4 zsidó vallású szári lakosról írt a művében. Nagy, Ludovicus: Notitiae Politico-Geographico-Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé, Partiumque Eidem Adnexarum. Länderer, Buda, 1828. 23. o. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Trattner-Károlyi, Pest, 1836. 100. o. 1840-ben Kopállik Kajetán plébános a lélekösszeírásában 1072 katolikus, 10 zsidó és 2 „helvét” vallású falubélit jegyzett fel. His toria Domus. Az 1850. évi népszámlálás 1101 katolikus és 9 zsidó vallású, etnikai szempontból 1093 német, 8 magyar, 9 zsidó lakost jelöl. MNL Fejér Megyei Levéltár Székesfehérvári Cs. Kir. Megyehatóság iratai. IV/ 153. 5 A dolgozatunkban felhasznált, Szárra vonatkozó anyakönyvek: MNL OL Mikrofilmtár A472 - A474. Szár község keresztelési, házasodási és halálozási anyakönyvei; MNL OL Mikrofilmtár A411-A412. Bicske község születési és házasodási anyakönyvei. d szári anyakönyvek Születés, házasodás és halálozás - általában a világi ember életútjának legfontosabb mérföldköveit jelentik. Ráadásul ez a három életesemény hozzájárul egy tágabb közösség, egy-egy település a népességének alakulásához is. Nem véletlen tehát, hogy ezeknek a szisztematikus plébániai feljegyzése fokozatosan bevett gyakorlattá vált a 18. században Száron is. így jelent a mi dolgozatunk megírásához is fontos forrást a faluban vezetett anyakönyvi bejegyzések gyűjteménye. Ezek ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Mikrofilmtárában kutathatók.5 A vizsgált anyakönyvtípusok közül kettő esetében ki kell térnünk a megnevezés sajátos értelmezésére, hiszen nem pontosan a születés és a halálozás, hanem a kereszt elés és a temetés tényét (és dátumát) rögzítik. Ez látszólag nem jelent túl nagy problémát a fogalmak szinonimaként való használatakor, ám figyelembe kell vennünk azt - a korszakunkban sajnálatosan gyakran előforduló - esetet, hogy a gyermek a születése utáni órákban meghalt vagy halva született. Ilyenkor előfordulhatott, hogy az újszülött nem részesült a keresztségben, ezért nem került a neve a keresztelési anyakönyvbe, viszont a temetési listán szerepel. Ez mint elméleti hibalehetőség felmerül, ám az általunk vizsgált évek egyikénél sem találtunk ilyen eltérést. Előfordulhat, hogy kereszteletlen halott Száron sem került feljegyzésre a temetési anyakönyvekben, hiszen a keresztség szentségének felvétele nélkül - a legtöbb 18-19. századi plébános értelmezésében - elméletileg nem kerülhetett 62
