IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Benda Kálmán: A történeti forráskiadványok helyzete Magyarországon
A TÖRTÉNETI FORRÁSKIADVÁNYOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON tak. Jellemző, hogy amikor a Történelmi Társulatban a szervezeti és rendszerváltozás bekövetkezett, 1948 végén, a leköszönő főtitkár három forráskiadványt adott át félig kész állapotban. Az első Kollonich Lipót már említett "Einrichtungswerk^je volt, a második világháború során elhunyt Baranyai Béla sajtó alá rendezésében, ebből az első 21 ív már ki is volt nyomtatva. A második a Mária Terézia alatti úrbérrendezés okmánytárának II. kötetet (Szabó Dezső professzor szerkesztésében), a harmadik pedig a magyarjezsuiták levelei, jelentései a XVI. századból (Szittyay Dénes munkája), korrektúrában. Egyik sem jelent meg. A Társulat új vezetősége a kinyomott íveket zúzdába küldte, majd a szedést szétdobatta. (Csak zárójelben: az Einrichtungswerk kézirata most kerül majd újra nyomdába, Varga J. János kiegészítéseivel és bevezető tanulmányával; az úrbérrendezés kéziratának átnézését is munkába vette Orosz István, a jezsuiták levelezést pedig időközben megjelentette Rómában a Jezsuita Rend Történettudományi Intézete, Lukács László kiadásában.) Nem jártak jobban a volt Teleki Intézet kiadványai sem. nemcsak a már kiadásra váró kész kéziratokat tették félre (például a Temesi Bánság kétkötetes okmánytárát), hanem a már megjelenteket is zúzdába küldték azzal, hogy fölöslegesek (például az esztergomi szandzsák török def terei). A már elkezdett munkálatok is fokozatosan abbamaradtak. 1951-ben - több évi munka után - megjelent a Zsigmond-kori Okmánytár, Mályusz Elemér szerkesztésében. 1956-ban napvilágot látott a II/l, 1958-ban a II/2 kötet, aztán leállt, folytatása most készül. Szabó István professzor 1946-ban javasolta egy ’’Iratok a magyar parasztság történetéhez” című forráskiadvány-sorozat megindítását. Az Országos Levéltár hozzá is kezdett az urbáriumok, illetve az úriszéki jegyzőkönyvek egybegyűjtéséhez. A munka többször elakadt, 1950-51-ben teljesen le is állt, 1958-ban mégis megjelent az utóbbinak első kötete (szerkesztette: Varga Endre), 1959-ben pedig az Urbáriumok XVI-XVIL századi kötete (szerkesztette: Maksay Ferenc). Ezzel a sorozat leállt. A politikai rendszer, amely a nép történetének megis- 10
