IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

A másik része a foglakozásoknak pedig lényegesen alaposabb és komplexebb ismereteket ad át. Az végig veszi az összes olyan adatbázist, illetve internetes elérhetőséget, amiket családfa-kutatásnál lehet használni. Az MNL honlapján is elérhető egy Adatbázisok online adatbázis-gyűjtemény. Ott például a kataszteri térképek is fent vannak, melyek hasznosíthatók a kutatásnál. Az 1990 előtti MDP és MSZMP jegyzőkönyveket is lehet használni, bár ott csak valamilyen funkciót betöltő családokra vonatkozó adatok szerepelnek. Ez még nem elérhető online. Van egy első világháborús adatbázis is az MNL és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, 2020-ban közzétett adatbázisa mellett, melyről B. Stenge

Csaba

tanulmányában is szó van. Vannak reformációs iratok is az oldalon.

Érdemes a digitalizált anyagokban fent lévő elszórt nevekből, mondatokból elindulni.

De legelőször érdemes a családban mindenkit alaposan kikérdezni, összegyűjteni, hogy otthon mi van, megnézni a fotókat. Szerencsés esetben néhány hátoldalára rá lehet írva, hogy kit ábrázolnak és hogy ő mikor született. Aki szerencsés, annak talán így egyszerűbb elindulni. Én nem próbálkoztam még nekikezdeni a saját családfámhoz, mert nem egyéves munka lenne. Aki hozzáfog és az oldalágakat is akarja kutatni, az jó pár évet igénybe tud venni.

Egy levéltári órán bemutatott forrás: Esztergom vármegye - Esztergomi járás települései vallás és nyelvhasználat szerint (MNL KEML IVl.i.)

59