IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Majsai Tamás: Kinek a titka?
Majsai Tamás mus alapjai lerakásának, hanem ellenkezőleg, a kommunizmusra való áttérés folyamata fogja majd automatikusan megszüntetni a vallást kitermelő társadalmi feltételeket.) E felismerés jegyében született meg már korán a parókiák és tanácsi szervek közelítésének sok ellentmondásba ütköző koncepciója. így nem kapott olykor politikai támogatást az egyházi keményvonalasok kalapácsos rendteremtési buzgalma (mondván állami részről, hogy „abból már volt elég"), s került meghirdetésre a pártvonal héjáival szemben is (akik akkor érzik jól magukat, áll az egyik jelentésben, „ha minden reggelire megesznek két papót"), hogy „az intelligens, korrekt hangon való beszéd — még ha mosolygunk is hozzá — nem azt jelenti, hogy lepaktálunk és a papi érdekek sugallatába esünk. Viszont az ördöggel is cimborálunk és mindent felhasználunk eszközül, ha az előmozdítja a szocializmus bármelyik területének erősödését." A stílusváltás hatásait és a konszolidációs folyamatot erősítette az az egyházi részről is kényszerű „belátás", hogy a kommunista hatalom egészen biztosan hosszabb életű és erősebb, mint azt addig sokan hitték. Az egyházi élet ennek eredményeként, bárha szűk korlátok között is, de mind bővülőbb játéktérre tett szert, s mind többen vállalták — bizonyos értelemben a hatalmi berendezkedés „humanizálodásátói" függetlenül is — a kiegyezést, a lojalitást (pl. a különféle politikai és gazdasági programok támogatása formájában), avagy annak intenzívebb formáit. Rövid kitérőként hadd tegyek itt utalást arra a tudomásom szerint nem elemzett jelenségre, amit a papság és az egyházi struktúrák társadalmi életbe való „reintegrálási" folyamata jelentett ebben a periódusban (és részben még az 1970-es évek első felében is). Ennek megítélése a közvélekedésben általában véve éppúgy negatív előjelű, mint a megelőző időszak előbb már 103