IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
Wencz Balázs A Hetedíziglen családtörténeti projekt az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában1 1 A tanulmány a következő kiadványokon alapszik: Czégé Petra Gabriella-Kis József-Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen. Családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek. MNL, Budapest, 2019.; Jakab Georgina-Kesztyüsné Csuti Judit-Márkusné Vörös Hajnalka-Pál Ferenc: Hetedíziglen. A családtörténet-kutatásról általános iskolásoknak. MNL, Budapest, 2019.; www.mnl.gov.hu/keml . Bevezetés A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, illetve megyei tagintézményeiben 2019-ben indult, Hetedíziglen elnevezésű projektjének a manapság egyre népszerűbb családtörténeti kutatás a témája. A Hetedíziglennek két alprojektje indult el. Az egyik a családtörténeti kutatásokat bemutató tanfolyami képzések, illetve ingyenes tájékoztatók, a másik pedig az ehhez szorosan kapcsolódó levéltár-pedagógiai képzések az iskolákban. A projekt szerencsére már 2019 nyarán konkretizálódott és elkészültek a segédanyagok, így már ki lehetett vinni néhány iskolába. A családtörténet, a felmenők utáni kutatás népszerűségének oka, hogy olyanokat is képes megragadni, akik a történelmi folyamatok, a kisebb-nagyobb múltbeli események tanulmányozásában eleddig nem mélyültek el. A családfakutatás a történelembe nyíló kapu, amelyen belépve az egyes ember elhelyezheti önmagát, élő és már meghalt rokonait, felmenőit a múlt eseményeinek a sodrában. A múltba vezető úton leginkább az iratokat őrző intézmények, a levéltárak segítenek az eligazodásban. Ezek már a családkutatás megkezdése előtt szakszerű segítséget nyújtanak a kutatás módszertanában, és a feltárt eredmények rendszerezésében. Nincs ez másként a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára esetében sem. Az intézmény tekintélyes mennyiségű iratanyaggal rendelkezik az iratpusztulás ellenére is, főként a történelmi Esztergom vármegye tekintetében. Bár a községi anyagok közt előfordulnak dokumentumok, melyek korábban Komárom vármegyéhez tartoztak, ezek nagyon szórványos iratok. A legnagyobb iratmennyiség az egykori Komárom vármegyére vonatkozólag a ma már Szlovákiához tartozó Nyitrai Állami Levéltárban, Nyitraivánkán található meg. Szerencsére az ott őrzött iratokat a „külföldi” kezelés ellenére kevésbé érintette az iratpusztulás. 2019-től 2020 márciusáig a megyei levéltár és a tatai Kuny Domokos 53
