IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

arra rákattintva tudjuk megnézni a további információkat. Nézzük meg az apát, Hlogyik Györgyöt. 1840-ben született Bánhidán, apja Hlogyik István, anyja Szlizs Mária, keresztszülők neve és lakhely, ami még szerepel. Foglalkozása kisházas zsellér. Házassági adatai szerint 1869-ben kötött házasságot. Ami izgalmas: eddig egyenes ági kutatásokat tudtunk végezi. Ez a program megmutatja a testvéreket is. Itt lehet látni azt, hogy ennek a Hlogyik Györgynek valamennyi gyermeke itt szere­pel. Valamennyi gyermekre rá lehet kattintani, és láthatjuk, hogy lettek e gyerekeik stb. Nézzük meg találomra Hlogyik Istvánt. Ö meghalt gyermekkorában, 1870. ok­tóber 18-án. Hlogyik Józsefet nézzük meg, hátha neki nagyobb volt a szerencséje. Ö is meghalt 2 éves korában. Ezek azok az információk, amikről a családi emlékezet gyakran elhallgat, hogy hány gyerekből hányán élték meg a felnőttkort. Nézzük meg Fruzsina Katalint, a feleséget. 1848-ban született. Smudla Teréz az anyja, Fruzsina József az apja. Itt is fel vannak tüntetve a gyermekek. Tehát gya­korlatilag ez a program, ahogy említettem egy kezdő adat beütésével ki tud rajzolni egy horizontális és vertikális családfát is. Nézzünk meg egy másik nevet, hátha nagyobb szerencsénk lesz. A Hambur­ger név például, ami gyakori itt a településen (gyakori német telepes családnév Alsó- és Felsőgallán - szerk.). Legyen ő is János. Hamburger Jánosból látjuk, hogy 1713-ban szerepel az első. Itt megint ki tudjuk választani azt a személyt, akit mi a felmenőnknek tekintünk. Összefoglalva ennek a programnak a kezelése viszonylag egyszerű, de igényel némi ismeretet illetve jártasságot a családfakutatás rejtelmeiben, hogy milyen irá­nyokban lehet ebben elmozdulni. De vértezzék fel magukat 1915 előtti adatokkal, hogy el tudjanak indulni. Valamennyi bejegyzés mögött ott van az eredeti anya­könyv beszkennelve, tehát meg lehet nézni az eredeti bejegyzéseket is. Meg tudják próbálni kibetűzni ezeket a neveket. A családfakutatásnak az alapvető problema­tikája a név és az anyakönyvek kiolvasása. Mi ezt próbáltuk áthidalni és kreatívan kell tudni kezelni, mert a névírás is változott a szlovák és német családoknál. Mi igyekeztünk egységesíteni a családneveket, tehát ne lepődjön meg senki, hogy eset­leg kicsit más családnevet használtunk, mint amit az anyakönyvben olvastunk. Egy záró gondolat: jó kutatást kívánok, és önök igazán szerencsések, hogy egy ilyen program áll rendelkezésükre! Köszönet a levéltárnak és az önkormányzat­nak! 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom