IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
B. Stenge Csaba Lehetőségek és korlátok: helytörténet- és családkutatás Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárában Bevezetés Tanulmányom bevezetésében mindjárt a legelején ki kell térnem a címválasztásra, annak okára. A tanulmány címének első fele, a lehetőségek elég egyértelmű, ez nem szorul különösebb magyarázatra, a korlátok említése viszont vélhetően annál inkább. A kutatási korlátok meglétének oka többrétű. Ezek közül kiemelendőek: a keletkezett iratok egy részének elpusztulása, a nem helyben, a mi levéltárunkban lévő források (azaz ezek elérhetőségének korlátái), valamint az ágazati jogszabályi keretek jelentette kutatási korlátozások. Iratpusztulás tekintetében kiemelendő periódus a második világháború vége: 1944 decembere és 1945 márciusa között Tatabánya térségében nagyon súlyos harcok dúltak, és a háborús események következtében sajnos a Tatabánya elődközségeire vonatkozó iratanyag egy igen jelentős része megsemmisült. Ami a nem helyben lévő forrásokat illeti: fontos itt kiemelni, hogy a tatabányai lakosság zöme a 20. században települt be, őseik nem itt születtek és éltek (illetve értelemszerűen a betelepülők maguk sem itt születtek), így életük előző periódusáról, illetve felmenőikről helyben nincs forrás. Fontos kiemelni, hogy bizonyos jelentős iratképzők - első helyen említve itt a tatabányai szénbányákat - iratanyagának zöme, vagy egésze nem nálunk található (a tatabányai szénbányák iratanyagának túlnyomó része országos jelentőségű vállalatként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található). Tatabányán egyébként csak 1995 óta van önálló városi levéltár, illetve előtte három évig, 1992-től 1995-ig fióklevéltár működött, de azt megelőzően ez az intézmény itt hiányzott. Komárom-Esztergom megye pedig Békés mellett a másik olyan magyar megye, ahol a megyei levéltár nem a megyeszékhelyen, Tatabányán van, hanem Esztergomban (illetve a békési nem Békéscsabán, hanem a régi megyeszékhelyen, Gyulán). Fontos kiemelni, hogy a hozzánk forduló kutatók munkáját szakmai-módszertani segítségnyújtással is támogatjuk, ha az általuk keresett iratok nem intézményünkben találhatóak meg. 35
