IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Gregor Jenus: Az általános adatvédelmi rendelet: mérföldkő az adatvédelem terén, vagy csak egy zavart keltő rendelet? A szlovén levéltárak tapasztalatai az általános adatvédelmi rendelet és a különleges (érzékeny, szenzitív) személyes adatok védelmének terén, különös tekintettel a totalitárius politikai rendszerek iratanyagára
150 ■ G regor Jenus teszik nyilvánosan és globálisan is hozzáférhetővé a személyes adataikat harmadik felek részére, mert vagy nem gondolnak bele a lehetséges káros következményekbe, vagy egyszerűen nem szánnak elég időt arra, hogy elolvassák az egyes jelölőnégyzetekhez tartozó információkat, a következmény pedig a személyes adatok nemkívánatos feldolgozása, amellyel a harmadik felek akár vissza is élhetnek. A Big Data korában tehát az adatvédelem egyre nagyobb problémát jelent, amelyre muszáj mihamarabb megoldást találnunk. Bár a személyes adatok feldolgozásának az emberiség érdekeit kellene szolgálnia, az az igazság, hogy gyakran csupán a harmadik feleket és az ő (anyagi) érdekeiket szolgálja. Azonban a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, mivel a társadalomban betöltött szerepét is figyelembe kell venni, illetve más alapvető emberi jogokkal is egyensúlyba kell állítani.1 Az Európai Parlament és az Európai Tanács is tanulmányozta ezt a kérdést és kísérletet tett arra, hogy a tagállamokban széleskörűen szabályozza a személyes adatok védelmét. 2016. április 27-én az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadta az általános adatvédelmi rendeletet (General Data Protection Regulation, GDPR), amelynek fókuszában a természetes személyek adatainak védelme, illetve ezek feldolgozása és szabad áramlása állt. Az általános adatvédelmi rendelet mérföldkő volt az adatvédelem terén, vagy legalábbis az európai törvényhozók így nyilatkoztak a rendeletről. A rendelet szerzői szerint a rendelet célja az, hogy egyensúlyt teremtsen, ahol a mérleg egyik oldala a természetes személyek alapvető adatvédelmi joga, a másik oldala pedig egy olyan jogi keret létrehozása, amelyben az állami hatóságok (az arányosság alapelvével összhangban) megfelelően be tudják tölteni a társadalmi szerepüket.2 A nyilvánosság vegyes érzelmekkel fogadta az általános adatvédelmi rendeletet. A szakmai nyilvánosság különösen bírálta a rendelet azon részét, amely a 16? Spela Preslenik: GDPR je tu. Poznate vsa pravila? [Itt az általános adatvédelmi rendelet. Ismered a szabályokat?], Finance, 96 (2018): 4-5, 8. Lásd továbbá: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 119, 2016. május 4., (2), (4) és (6) preambulumbekezdés. 2016/679/EU rendelet, (65) preambulumbekezdés. „Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok - egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő - kiegészítését.” 2016/679/EU rendelet, 16. cikk.
