IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Ornela Arapi: A személyes adatok védelméről szóló albán törvény és a volt állambiztonsági szolgálatok iratanyaga: megközelítések és a jogszabályok alkalmazása. A Volt Állambiztonsági Szolgálatokra Vonatkozó Információkhoz Való Hozzáférésért Felelős Albán Hatóság (AIDSSH)
146 ■ O rnela Arapi 8. Az elszámoltathatóság elve: a fent említett elvekkel összhangban az adatfeldolgozók felelősséggel tartoznak az adatok megfelelő kezeléséért. Konklúziók A fentiek fényében megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett az adatvédelmi jogszabályokat hozó országok száma, különösen Európában. Ezek a jogszabályok a „személyes adat” fogalmára építenek és ugyanazokat az elveket alkalmazzák az adatfeldolgozás során (bár ez inkább Európán belül jellemző); bizonyos adatkategóriák esetében (különleges adatok, mint például a vallási meggyőződés, a szexuális orientáció, vagy az etnikai hovatartozás) korlátozzák az adatfeldolgozást; szintén korlátozzák a személyes adatok határon túli áramlását és továbbítását; független hatóságokat állítanak fel a személyes adatok védelmének végrehajtására és fejlesztésére; valamint kezelik a nem igazságügyi hatóságokhoz, mint például a volt állambiztonsági dokumentumokról szóló információkat kezelő hatósághoz vagy egyéb hasonló intézményekhez benyújtott panaszokat. A kérdés itt az alapvető jogok közötti feszültség feloldása: a szólásszabadság jogát és az információhoz való jogot, illetve a személyes adatok védelmének jogát az adott jogok korlátainak függvényében kell egyensúlyba hozni. Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása nem jelentene megoldást; ehelyett olyan adatkezelési politikára van szükség, amely engedélyezi a személyes adatok bizonyos célokból történő felhasználását. Fontos, hogy az információk terjesztése során figyelembe vegyük az adatok jellegét és az érintett személyeket: ha bizonyos információk nem közérdekűek, akkor nem szükséges nyilvánosságra hozni őket, és amennyiben az érintett személyek közfeladatot látnak el és ezért a nyilvánosság szeme előtt vannak, jogos az az elvárásuk, miszerint kizárólag a közfeladatok ellátása szempontjából releváns információk kerüljenek nyilvánosságra. A technológiai változások nyomán az egyén és az intézmények lehetőségei is változnak, és mindez kihat a kultúrára, a gazdaságra és a politikára is. Az új kommunikációs technológiák nyomán átalakult a társadalom, amely immáron az információ korszakába lépett. Ahogy felgyorsul az életünk és új korszakba lépünk, új és régi problémákkal szembesülünk, amelyek közben különböző változásokon mentek keresztül. Ezen problémák egyike az online személyes adatok védelme és az ezzel kapcsolatos veszélyek: a személyes adatok és a magánélet védelme az Interneten nem könnyű feladat. A technológia modernizációja tu-
