IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Ornela Arapi: A személyes adatok védelméről szóló albán törvény és a volt állambiztonsági szolgálatok iratanyaga: megközelítések és a jogszabályok alkalmazása. A Volt Állambiztonsági Szolgálatokra Vonatkozó Információkhoz Való Hozzáférésért Felelős Albán Hatóság (AIDSSH)

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ALBÁN TÖRVÉNY... "135 A személyes adatok védelméhez való alkotmányos jog jogi dimenzióinak áttekintése A huszadik század egyik legnagyobb vívmánya az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (a továbbiakban: EJENY), amely a nemzetközi jog szintjén ismeri el az emberi jogokat. A nyilatkozatban a magánélethez való jog rögzítése ahhoz köthető, hogy az EJENY visszafordíthatatlan folyamatot indított el az egyetemes emberi jogok és szabadságok védelme érdekében, és olyan egyetemes értékeket fogalmazott meg, melyeket globálisan és minden állammal szemben meg kell védeni. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és védelme a demokratikus társadalmak egyik legfontosabb eleme. Az albán törvények kontextusának áttekintésekor fontos hangsúlyozni, hogy mennyire jelentős és összetett feladat a volt állambiztonsági szolgálatok irata­nyagának feltárása és a bennük rejlő információk értelmezése. A törvény úgy rendelkezik, hogy az állampolgárok hozzáférésének biztosításáról szóló rendel­kezések felülírják a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket és egyéb vonatkozó jogszabályokat, azonban a törvény rendelkezéseit továbbra is az albán állam általános jogi keretei között kell végrehajtani. A magánélethez és a családi élethez való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az egyik legalapvetőbb emberi jogként tartja számon. Az EJENY 12. cikke szerint „senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztá­sába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsü­letében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.”7 Az államok részéről ez a jog negatív kötelezettségként fogalmazódik meg, azaz nem avatkoz­hatnak bele senki magánéletébe. A vonatkozó cikk nem utal a személyes adatok védelmére, csupán arra, hogy ez az emberi jog a magánélethez való jogon alapul. A magánélethez való jogról szóló nemzetközi dokumentumok kimerítő ismerete ellenére ennek az emberi jognak a tartalma nem került részletes kifejtésre.8 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Forrás: https://www.ohchr.org/EN/UDHR/Docu­­ments/UDHR_Translations/hng.pdf (A letöltés ideje: 2019. október 1.) Frank Le Rue: Report of the Special Rapporteur on the promotion and protection of the right to freedom of opinion and expression [A speciális referens jelentése a vélemény és a szólás­szabadság jogának előmozdításáról és védelméről]. 21. szekció. Forrás: http://www.ohchr . org/Documents/HRBodies/HRCouncil/RegularSession/Session23/A.HRC.23.40_EN.pdf (A letöltés ideje: 2019. október 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom