IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

A két háború közötti időszakban az útlevelek nyilvántartását 1922-ig a megyék vezették, később elsősorban a járási hivatalok tartották nyilván. Bár az említett dokumentumok nem maradtak fenn teljes mértékben, mégis kombinálhatok más külföldi eredetű dokumentummal, mint pl. az európai kikötőkön keresztül szállított utasok névjegyzékeivel, az Ellis

Island-i

Amerikai Bevándorlási Hivatal statisztikáival stb., melyek digitalizált formában az interneten is elérhetőek.

A lakosság egyik külön csoportja a nemesség volt. Genealógiai kutatásának a múltban a legnagyobb figyelmet szentelték, ami kitűnik a valamikori vármegyék által végzett nemesítéssel kapcsolatos vizsgálatokból. Több régebbi, néhány kötetes magyar kiadvány létezik a 19. századból, melyek viszonylag részletes genealógiai adatokat szolgáltatnak a legtöbb nemes családról Magyarország területén. Ennek ellenére még mindig léteznek olyan dokumentumok, amelyeket eddig nem használtak fel a kutatásban, ezek helyesbítést, pontosítást nyújthatnak a meglévő ismeretekhez. Ezt a célt szolgálja majd a már említett, Szlovákiában őrzött címereslevelek összeírása is. A nemesség genealógiai kutatásához szükséges dokumentumok is ugyanúgy, mint más dokumentumtípusok, több megyei levéltári állag részei, különösen az ún. nobilitaria (nemességi iratok), melyek nemesség összeírásokat, illetve nemességvizsgálatokat tartalmaznak. A vizuálisan legszebb dokumentumok között szerepelnek az eredeti címereslevelek, számosabbak azonban a címereslevelek leiratai.

Szakolczay Mártonnak és családjának IL Mátyás által 1609. augusztus 10-én kiadott címereslevele (Nyitrai Állami Levéltár)

Részei a megyék levéltári fondjainak, különleges oklevéltáraknak, de a fennmaradt családi fondoknak is. Ezek az egységek a szlovákiai állami levéltárakban a legré32