IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
összmagyarországi adóösszeírások 1715-ből, illetve ezeknek 1720-ból származó átdolgozása). Az ilyen típusú dokumentumok a szlovákiai levéltárakban leggyakrabban a megyék fondjaiban találhatók, a 17. század 90-es éveiből, de legtöbbjük csak a 18. századtól kezdődően maradt fenn. Mivel a magyar levéltárakban is tárolnak hasonló dokumentumokat, elég megjegyezni, hogy a legfontosabbak az ún. II. József kori népszámlálások az 1784-1787 évekből, melyek azonban főleg a szabad királyi városok lakói esetében használhatók, mivel a vidéki települések összeírásai nem tartalmazzák a lakók nevét. A 19. század elejétől 1847-ig terjedő időszak évenkénti megyei népesség-összeírások is csak ritkán tartalmazzák az adott helység lakóinak a nevét. Nagyobb jelentőségű az 1828-as országos adóösszeírás, melyben feljegyezték az adóztatott földön letelepedett családfőket. Az 1850-1851-es népesség-összeírás (Magyarországon az első modern népszámlálásként volt számon tartva) ívei a szlovákiai levéltárak többségében nem maradtak fenn. Kivételt képez a Pozsony megye I levéltári fond, melyben néhány község népszámlálási adatlapjai állnak rendelkezésre, egyes példányok néhány más levéltárban is fennmaradtak. Jelentős források a választói névjegyzékek is, melyek általában a megyei levéltári fondokban található központi bizottságok részeit képezik és többnyire hiányosan maradtak fenn a 19. század 70-es éveitől. Mivel az általános választójog 1918-ig nem volt bevezetve Magyarországon, a lakosságnak csak egy kis részét érintik, mely akkoriban nem haladta meg a 6%-ot. A családtörténeti kutatás igényei szempontjából hasonlóan korlátozott a feudális uradalmak úrbéreinek a használata, ezekközülalegrégebbimár a 16. századtól fennmaradt a szlovák levéltárakban. Általában az uradalmak levéltári fondjainak részei, de a családi fondok részeit is képezhetik. Ezek a Szlovák Nemzeti Levéltárban és a területileg illetékes állami levéltárakban vannak elhelyezve. Hasonló típusú dokumentumok Mária Terézia úrbérei a 18. század 70-es éveiből, melyek az állami levéltárakban találhatók, a kerületi bíróságok fondjaiban. E fondokon belül lehet őket azonban egybevetni az úrbéri tagosításhoz és regulációhoz vonatkozó birtokügyi dokumentumokkal, melyek a 19. század első felétől egészen a végéig tartó időszakból származnak, az ezt megelőző évekből származó dokumentumokkal együtt. A kerületi bíróságok fondjaiba más dokumentumok is tartoznak, melyek felhasználhatók a genealógiai kutatásban. Ezek elsősorban a végrendeletek és a céhdokumentumokban található adatok. A legrégebbi telekkönyvi lapok a járási bíróságok levéltári fondjait képezik, ezeket a fondokat leggyakrabban az állami levéltárak egyes kirendeltségei tárolják. A legújabb adatok azonban továbbra is a járási hivatalok kataszteri osztályain találhatók. A szlovákiai genealógiai kutatás sajátossága a kivándorlást dokumentáló iratanyag jelentőségében rejlik. Általánosan ismert és statisztikailag alátámasztott az a tény, hogy az 1899-1913 években a történelmi Magyarországról kivándorolt 1 200 000 ember közül körülbelül 380 000 a mai Szlovákia területéről távozott, ami 30
