IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
Levéltári kutatás, publikáció «107 szabadsághoz kapcsolódik, egyúttal tartalmazza az államnak azt a kötelezettségét, hogy tartsa tiszteletben, és biztosítsa a tudományos élet teljes függetlenségét, a tudomány tisztaságát, elfogulatlanságát és pártatlanságát. A tudományos élet szabadságához fűződő jog elvileg ugyan mindenkit megillet, a szabadságjog tényleges jogosultjai azonban csak a tudomány művelői.” Ebben a kérdésben viszont, ti. a tudományos minőség meghatározásában - a tudomány autonómiája folytán - ugyancsak egyedül a tudomány művelői jogosultak dönteni. Az alkotmánybírósági döntés alapján ugyanakkor „a tudomány szabadsága - másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek garantálása érdekében - még a jogosultaknak ebben a meghatározható jogosulti körben is korlátozható.”5 5 34/1994. (VI.24.) AB határozat 6 Trócsányi Sára: Információs jog - múlthoz való jog? Az odaátra nyíló ajtó. Budapest, 2001. 7 A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXV1. tv. (a továbbiakban: Ltv., levéltári törvény) 24. § (3) bekezdés Az Alkotmánybíróság kutató és kutató közti megkülönböztetése megosztotta a véleményeket. Trócsányi Sára szerint a tudományos élet szabadságát megfogalmazó elvi álláspont és az azt korlátozó gyakorlati megközelítés komoly ellentmondásban van. Az Alkotmánybíróság „egy szabadságjog vonatkozásában „elvi” és „gyakorlati” jogosultakra osztja az Alkotmány által meghatározott „mindenki”-t. Nehéz ugyanakkor a tudományos ismeretek terjesztéséhez való jogot úgy gyakorolni, hogy azt nem lehet az ismeretek közvetlen megszerzésével megalapozni.”6 Az Alkotmánybíróság határozata a kutatókat tudományos és nem tudományos kutatókra osztása jogelméleti szinten megtörténhet ugyan, de a gyakorlatban kevéssé kivihető. A hatályos szabályozás szerint a levéltári iratokban történő kutatás esetén a közlevéltár a kutatási korlátozás alá eső, személyes adatot tartalmazó iratokban a „tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.”7 Elvi alapon a tudományos élet szabadságához való jog mindenkit megillet, tényleges jogosultja azonban csak a tudomány művelője lehet. Ha kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladató ellátó szerv kutatást támogató állásfoglalást ad, az esetben a kutató tudományos kutató lesz. De ha az állásfoglalást bármely okból megtagadja, akkor bármennyi publikáció, akár tudományos fokozat is lehet a kutató tarsolyában, ez még nem igazolja tudományos kutató mivoltát.
