IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Mikó Zsuzsanna: Az európai nemzeti levéltárak és a GDPR
Ki EURÓPAI NEMZETI LEVÉLTÁRAK ÉS A GDPR ■ 99 tumait tartalmazzák. Ezen információk sérthetetlen formában való megőrzése biztosíthatja a kárt szenvedettek számára, hogy a későbbiekben bizonyíthassák az elszenvedett jogsérelmet. A törléshez vagy „elfeledtetéshez” való jog előírásait nem lehet alkalmazni a közérdekű archiválás céljából gyűjtött adatokra. Ezen jog érvényre juttatása ugyanis ellehetetlenítené a levéltárak törvényben előírt feladatainak teljesítését. Azonban a személyes adatok internetes felületeken való publikálása és a keresési eredményekben való megjelenítése nem sértheti az érintettek emberi méltóságát. A levéltárosoknak tartózkodnia kell attól, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat és segédleteket nyilvános felületeiken publikálják és kereshetővé tegyék. Minden egyes esetben külön kell mérlegelni, hogy biztosított legyen a megfelelő egyensúly az adatok hozzáférhetővé tétele és az adatminimalizálás között. Az adatkezelés korlátozásához való jog4 és a tiltakozáshoz való jog5 egyaránt azt a fő célt szolgálja, hogy az érintett ellenőrizhesse a rá vonatkozó személyes adatok kezelését. A korlátozáshoz való jog esetében a Rendelet nevesíti a tárolást, mint ezen jog gyakorlása alóli kivételt, így a levéltárak számára ezen rendelkezés nem jelent korlátozást. A tiltakozáshoz való jog esetében is kivételként kerül szabályozásra a közérdekű célból végzett feladatellátás. A levéltárak az általuk végzett tevékenységet elviekben ennek tekinthetik, azonban célszerű ez esetben a bírósági joggyakorlatot megvárni. A levéltárosoknak először is célszerű azt ellenőrizni, hogy a nemzeti jogalkotás élt-e azzal a lehetőséggel, hogy szabályozza ezen joggyakorlás garanciáit és lehetőségeit. Ha nem került sor tagállami jogalkotásra, akkor a levéltárosoknak ismételten nem marad más, mint minden esetet külön-külön mérlegelni. 4 Rendelet 18. § 5 Rendelet 21. § 6 természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok A levéltárak számára külön feladatot jelent azon személyes adatok kezelése, amelyek esetében külön védelmet állapít meg a Rendelet. A speciális védelemmel rendelkező adatokra vonatkozó szabályozás nem új keletű az európai jogalkotásban. Az európai bizottság 95/46/EC direktívája már szabályozta a speciális adatokkal kapcsolatos adatkezelést, ezt a Rendelet 9. §-a csak az adatok bizonyos fajtáival egészítette ki.6 A Rendelet 10. §-a a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok esetében kizárólag a
