IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Bodó Attila Pál: Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság
68 ■ Bodó Attila Pál és eszközök védelme, azaz az elektronikus információs rendszerek adminisztratív, fizikai és logikai védelme, az irat- és dokumentumvédelem, valamint a személyi védelem. Az adatvédelemhez hasonlóan az információvédelem elsődleges célja szintén a jogosulatlan hozzáférés, módosítás vagy megsemmisítés elleni védelem és az információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása. Az információbiztonság - a hatályos nemzeti szabályozás alapvetéseiből kiindulva - olyan követelményrendszerként jellemezhető, amely középpontjában: a) a bizalmasság (csak az arra jogosult és csak a jogosultság szintje szerint férhet az adathoz, információhoz és használhatja fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról, elektronikus információs rendszer esetén ezzel a tulajdonsággal jellemezhető a rendszer bizalmassága),26 b) a sértetlenség (az adat azon tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az az elvárt forrásból származik (hitelesség) és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát (letagadhatatlanságát) is, elektronikus információs rendszer esetén ez a tulajdonság arra vonatkozik, hogy annak elemei rendeltetésüknek megfelelően használhatók), és27 c) a rendelkezésre állás (az adatok elérhetők és felhasználhatók legyenek, elektronikus információs rendszer esetén annak biztosítása, hogy a rendszer az arra jogosult személy számára elérhető és az abban kezelt adatok felhasználhatók legyenek)28 26 Ibtv. 1. § (1) bekezdés 8. pont 27 Ibtv. 1. § (1) bekezdés 39. pont 28 Ibtv. 1. § (1) bekezdés 38. pont 29 Nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége. - a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 1. § 1. pontja jelenik meg, függetlenül attól, hogy az információt hordozó adat milyen megjelenési formát vesz fel és milyen adathordozón jelenik meg. A fogalmi alapvetésből következik, hogy ha a közgyűjteményeket szabályozási szempontból vizsgáljuk az adatvédelmi szempontú megközelítés a tárolt adatok hozzáférhetőségre és azok felhasználásra vonatkozik, míg az információbiztonsági szempontú megközelítés a tárolt adatokon végzett „műveletekre” és az adatkezelést támogató IT rendszerekre és alkalmazásokra mint elektronikus információs rendszerekre vonatkozik. Mindemellett szükséges rögzíteni, hogy a közgyűjtemények a hatályos jogi szabályozás alapján nemzeti adatvagyonnak29 minősülnek, így védelmüket a legmagasabb szinten kell biztosítani.
