IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Bodó Attila Pál: Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság
Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság ■ 65 Az, hogy az adott szervezet hogyan használja, és hogyan tartja nyilván az adatokat, meghatározza az adattal szemben fennálló és várható fenyegetettséget, valamint az ezzel összefüggő kockázatokat. A papíralapú nyilvántartáshoz és kezeléshez képest az elektronikusan tárolt és kezelt adatoknál a fenyegetettségek és kockázatok fokozottan és szerteágazóbban jelentkeznek, így védelmük is komplexebb biztonsági intézkedéseket követel meg. A közgyűjteményi nyilvántartásokra Magyarországon az elmúlt néhány évben jellemző, hogy a papíralapú nyilvántartás megtartása mellett az elektronikus állományok kezelésének irányába mozdultak el, ezzel összefüggésben készült el a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia18 (a továbbiakban: KDS), amely a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása során elkészült Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról szóló 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozattal került elfogadásra. A KDS 2017 és 2025 közötti időszakra határozza meg a stratégiai célkitűzéseket és a megvalósításhoz szükséges eszközöket. A KDS ismertetése nem célja jelen írásnak, így csak a téma szempontjából releváns célkitűzéseket felsorolás szintjén rögzítem, ezek az alábbiak. Mivel a KDS átfogó célja az volt, hogy a közgyűjtemények tartalomszolgáltatása szolgáltatásorientált szemléletet tükrözzön, a digitalizálásra mint eszközre tekintett abból a célból, hogy: 18 http://www.kormany.hu/download/9Zac/ 11000/K%C3%B6zgy%C5%B ljtem%C3%A- 9nyi%20Digitalizl%C3%Alsi%20Strat%C3%A9gia_2017-2025.pdf (A letöltés ideje: 2019. január 27.) 19 Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia, 41-42. a) az emberek könnyebben juthassanak hozzá olyan tudáshoz, amely egyéni élethelyzetüket javítja; b) a felhasználók bármikor információhoz juthassanak, hozzáférhessenek a digitálisan elérhető kulturális tartalmakhoz, ezáltal tudásuk bővüljön; c) a felhasználó számára releváns és könnyen elérhető tartalomszolgáltatás legyen biztosítva; d) javuljon az állampolgárok digitális kompetenciáinak minősége, a digitális világban való jártassága.19 Érzékelhető tehát, hogy a szervezeteknek nem csak a saját maguk által végzett adatnyilvántartásból és adatkezelésből következtethető, hanem a felhasználók attitűdjeiben megjelenő használati szokások kapcsán felmerülő kockázatokhoz is igazítani szükséges a biztonsági intézkedéseket, a lopás, eltulajdonítás elleni védelemtől kezdve, a hálózati kapcsolatok - részleges vagy átmeneti - tiltásán át,
