IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
Útvesztők az adatvédelemben ■ 55 adószakértők, informatikusok, a legkülönbözőbb „adatvédelmi minták” piaca, amelyben maguk az állami hatóságok is jelentős szerepvállalással vesznek részt. A képzéseken a jelentkezők „alapos elméleti ismeretekre tehetnek szert és színes jogeseteket hallgathatnak” - hirdetik. „Hogyan sáfárkodjunk jól az adatokkal?” - teszi fel a kérdést, és a tréningen megválaszolni ígéri egy állami intézmény alkalmazott szakértője. „ A piacon most már mindenki úgy hirdeti magát, hogy legalább 10 éve adatvédelemmel foglalkozik. Ha mostanában előadok, azt mondom: én meg már bizony 40 éve foglalkozom adatvédelemmel, 2 éves voltam ugyanis, amikor először füllentettem anyámnak. Azóta őrzöm titkaim, próbálom védeni a magánszférám.”6 A fentiekben említett problémákat tekintve összességében elmondható, hogy a GDPR-ra való felkészülést és áttérést tekintve egyáltalán nem kielégítő a helyzet. Mit lehetett volna tenni? Amennyiben megfordítjuk az érvelés irányát: nevezetesen: ha a kötelezett szervezeteknek, intézményeknek, gazdasági társaságoknak volt két éve a felkészülésre, az is elmondható, hogy a felelős, megfelelő infrastruktúrával ellátott állami szerveknek is volt két éve a GDPR operacionálizálására, elveinek „lefordítására”, a szükséges anyagi és eljárásjogi szabályok meghozatalára, egyes fogalmak dogmatikai tisztázására, szabályzatok, lehetségesen számba jövő szektorális/ágazati mellékletek, nyilatkozatok, nyilvántartások kidolgozására, ingyenes rendelkezésre bocsátására, tanácsadásra, amelyeket a szereplők profilírozhattak volna. A jogszociológiai vizsgálatok rámutatnak: Magyarországon létezik egyfajta „elhárító” közhangulat, miszerint aki eddig megfelelt az adatvédelmi szabályoknak, az a továbbiakban is nyugodtan munkálkodhat. Másoldalról: a kötelezett szervek részéről, az ellenőrzéstől és szankcióktól való félelem miatt egyidejűleg felbukkan a túlszabályozás, a túlbuzgóság, a túlzott óvatosság. Ügy tűnik, jelenleg az tud igazán jogkövető lenni, aki a fentiekben említett” adatvédelmi apparátust” a maga személyi és jogi szabályozási konzekvenciáival, adminisztrációjával együtt a piacon meg tudja fizetni. Amennyiben nem, úgy a szervezet infómorzsákra és a képzeletére hagyatkozik. Révész Balázs: Mire jó nekünk a GDPR? In: https://index.hu/velemeny/2018/05/17/gdpr_ hasznossag_vallalkozasok_cegek_adatvedelem_ugyfelbaratsag_koltsegcsokkentes_bizalom/ (A letöltés ideje: 2021. március 22.)
