IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
Útvesztők az adatvédelemben ■ 53 érintett halála esetén öt éven belül még gyakorolhatja az érintett érdekében a GDPR-ban meghatározott érintetti jogokat. Azonban okirat hiányában sem kell a jövőben tétlenül néznünk a túlvilágról az adatainkkal való visszaélést, ugyanis az Infotv. bizonyos jogokat biztosít az érintett közeli hozzátartozóinak is, amely jogok szintén az érintett halálát követő öt éven belül lesznek gyakorolhatók. A szabályozás körüli bizonytalansággal természetesen összefügg az ún. „adatvédelmi tudatosság” állapota. Általában elmondható, hogy Magyarországon ez a szint meglehetősen alacsony. Pin-kódunkat felírjuk a kártyaborítóra, sok „közszereplő” előbb tudja meg a kirúgását a sajtóból, mint hivatalosan, közigazgatási szervek újra és újra bekérik a náluk lévő adataink igazolását, illegálisan kivitt adatokat levéltári szolgatatásként tüntethetnek fel stb. Nem oly régi felmérés szerint a kis- és középvállalati adatkezelők 50%-a a hatálybalépéskor még nem is hallott a GDPR-ról, amely rájuk komoly feladatot szab ki. A „védendő” természetes személyek mint „érintettek” körében pedig az informálatlanság feltehetően még nagyobb arányú. Az adatvédelmi sérelem (incidens) tekintetében eddig is élt az a szankciós lehetőség, miszerint a bíróság mérlegelésének megfelelően elrendelheti marasztaló ítéletének nyilvánosságra hozatalát az adatkezelő megnevezésével, felfedésével. Feltehetőleg a GDPR-nak köszönhetően, az adatvédelmi incidensek nyilvánosságra hozatalával alakulni fog mind a közvélemény, ezáltal az egyes egyén, illetve a marasztaló ítélet által ilyen módon érintett adatkezelők adatvédelmi tudatossága, mert a hanyagság vagy szándékosság ronthatja a cégek reputációját. Összességében elmondható, hogy az Infotv. módosítása csak a jogalkotói munka első lépésének tekinthető. Ez a helyzet a gyakorlatban jogértelmezési bizonytalanságokat okozhat az egyes érintett szektorokban tevékenykedő adatkezelők számára, melynek következtében azok még törvénytisztelő magatartásuk esetén sem lehetnek biztosak adatkezelési tevékenységük jogszerűségében. Minderre tekintettel tehát különösen fontos volna az általános adatvédelmi szabályokon túl az ágazati szabályok mielőbbi megfelelő módosítása is. Csak osztani tudom a jogélet érintett szereplőinek azon véleményét, hogy a törvényalkotó, a kormányzat és a NAIH nem készült fel egy ilyen nagy horderejű, az EU történetében az egyik legfontosabb Európai Uniós parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására. (Tanulmányunk megírása idején - 2018. szeptember - a NAIH honlapján lévő útmutatók már régieknek számítanak, kb. 50-60, egy-két oldalas tájékoztatóból kb. 12 kizárólag a DOP-t érinti, a minták az incidensre fókuszálnak, a honlapon a 29. Munkacsoport anyaga elérhető magyarul, de több dokumentum csak angolul.)