IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
46 ■ ZsiDAi Ágnes a GDPR, továbbá az ÁBTL Általános Adatkezelési Szabályzatának „érintett” fogalomhasználata nem vonatkozik a Levéltár alaptevékenysége keretében, az őrizetében lévő személyes adatokra, vagyis az ÁBTLtv. szerinti érintettre, mely szerint minden olyan természetes személy „érintett”, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezelésében levő iratokban bármilyen jogcímen szerepel (megfigyelt személy, hivatásos alkalmazott, hálózati személy, operatív kapcsolat, harmadik személy)- különleges adat: a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok. De miért lehet ez fontos? Ha a levéltári anyagra a GDPR több fontos alapelvét pl. a korlátozott tárolhatóság vagy az érintett törléshez és elfeledtetéshez való jogát akarjuk alkalmazni, úgy azonos fogalomhasználatot feltételezve az iratállomány egy része akár eltüntethető lenne, mert pl. egy érintett kérhetné a rá vonatkozó adatok megsemmisítését. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény eleve kimondja, hogy „az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző természetes személyek kötelesek a szervesen összetartozó irataik egységének, illetve eredeti rendjének megőrzéséről, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévő maradandó értékű iratok megóvásáról gondoskodni” (4.§), továbbá „köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást, illetve a hiteles másolatkészítési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos.” (5.§). Ám erre az esetre még mindig lehet mondani, hogy a GDPR a szabályozási eltérést megengedi a levéltárak esetében. A levéltári tevékenységben azonban elképzelhető olyan személyi halmaz, amelyben a levéltárban őrzött dokumentumok érintettjeinek és az ügyfeleknek a körei metszik egymást. Elképzelhető pl., hogy magát a besúgót is megfigyelték, ezért az ÁBTLtv. úgy rendelkezik, hogy „minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek, operatív kapcsolatnak vagy harmadik személy