IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Cseh Gergő Bendegúz: Ügynöklista a mágnesszalagon? Számítógépes hálózati adatbázisok és adatvédelem a Történeti Levéltárban

Ügynöklista a mágnesszalagon? ■ 35 A fentiek fényében érdemes néhány kérdést, vagy talán inkább kételyt meg­fogalmazni a mágnesszalagok kezelését és felhasználását illetően. Az első kétely általános levéltártani természetű. A jelenleg rendelkezésünkre álló adathalmaz, melyet H-adattárnak nevezünk, a Levéltári törvény értelmében egyértelműen iratnak minősül,20 ebben az értelmen vonatkoznak tehát rá a levél­tári kutatási és adatszolgáltatási szabályok. De ennek az iratnak mely formájához kell biztosítani a hozzáférést? A korabeli szoftverkörnyezet hiányában az eredeti adatállomány nem olvasható, annak csak egy lementett szöveges állományával rendelkezünk. Ez azonban még mindig nem olvasható a jelenlegi számítógépes környezetben, mivel az adatok a korszakban használt nagyszámítógépek operá­ciós rendszereiben alkalmazott EBCDIC karakterkódolással készültek, ezt kellett átültetni a jelenleg elterjedt ASCII-kódolású szöveggé. Az így nyert szövegben még mindig rengeteg rosszul felismert karakter szerepelt, mivel a magyar éke­zetes betűk helyettesítő karakterek formájában jelentek meg. Az adatállományt a konvertálás után tehát több lépcsőben „tisztítani” kellett, amíg a jelenlegi formá­ját elérte. Ennyi átalakítás és konvertálás után értelemszerűen merül fel tehát a kérdés: melyik verziót tekintsük az eredeti, levéltári szempontból hiteles iratnak? Mihez kell biztosítani a hozzáférést? Miből kell adatot szolgáltatnia a levéltár­nak? A fenti kérdések bizonyos szempontból elméleti okoskodásnak tűnhetnek egészen addig, amíg egy esetleges jogvita esetén (és köztudomású, hogy az „ügy­nökkérdés” számos pereskedésnek jelentette már az alapját) hitelesnek tekinthe­tő levéltári iratokkal kell majd egyik vagy másik félnek bizonyítania igazát. 20 „irat:valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá ér­kezett, bármely jelrendszerrel és adathordozón rögzített, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes;” 1995. évi LXVI tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánle­véltári anyag védelméről (a továbbiakban: Levéltári törvény, Ltv.) 3.§ c) 21 37/2005. (X. 5.) AB határozat A levéltárelméleti kételyek mellett szép számmal merülhetnek fel adatvédelmi aggályok is a mágnesszalagok kezelése kapcsán. A jelenlegi jogszabályi környezet és az Alkotmánybíróság 2005-ös határozata21 nem teszi lehetővé vagy szükséges­sé a hálózati nyilvántartások teljes körű publikálását. A fentiekben kifejtett okok - konkrétan a H-adattár vegyes tartalma és bizonyított hiányosságai - miatt az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányossági kifogások csak hatvá­nyozottan érvényesek a számítógépes adattárra. Az viszont nem kérdéses, hogy iratjellege miatt a kutatók vagy az érintett állampolgárok számára a H-adattár információs forrásul kell szolgáljon. A Levéltár tevékenységét meghatározó jog­szabály szerint az érintettek megismerhetnek minden, velük kapcsolatba hozható

Next

/
Oldalképek
Tartalom