IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Köbel Szilvia: „A múlt emlékezete megőrzésének fontossága” és/vagy „az elfeledtetéshez való jog”? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez
22 ■ K öbel S zilvia A szigorú szabályok ellenére az ÁBTLtv. kivételt enged az anonimizálási kötelezettség alól a következő esetekben: a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, c) amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek, d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.32 A törvény értelmében a nem anonimizált adatokat egyébként bárki nyilvánosságra hozhatja.33 32 ÁBTLtv. 5. § (4) bekezdés. 33 ÁBTLtv. 5. § (5) bekezdés. 34 ÁBTLtv. 5. § (6) bekezdés. 35 ÁBTLtv. 6. § (1) - (3) bekezdések. Az ÁBTLtv. külön kitér a közszereplő hálózati személy vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adat megismerése iránti kérelemre. Ebben az esetben a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Attól függően, hogy az érintett elismeri-e közszereplő mivoltát, a levéltár elutasítja a kérelmet vagy eleget tesz a kérelemnek. Az érintettnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy nyilatkozatát megtegye. A közszereplő nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.34 Az ÁBTLtv. lehetőséget biztosít a megfigyelt és a harmadik személy számára, hogy nyilatkozatban megtiltsa a rá vonatkozó adatok kutatását. A kutatási tilalom az adat keletkezésétől számított 90 évre szólhat. A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az e törvény szerint őt megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve, ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított. Az érintettnek joga van arra is, hogy a rá vonatkozó adatokat helyesbítse. Ezt a jogát az érintett az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz történő csatolásával érvényesítheti.35
