IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Előszó
8 ■ Előszó zésének jelentőségét. 2007 novemberében a Bizottság magas szintű szemináriumot szervezett Brüsszelben „Hogyan küzdjünk meg Európa totalitárius múltjának emlékével: áldozatok és megbékélés” címmel. Az Európai Parlament 2009. április 2-án állásfoglalást adott ki az európai lelkiismeretröl és totalitarizmusról, amely szintén kiemeli, mennyire fontos a múltban történtek emlékezetének megőrzése, mivel igazság és emlékezés nélkül nem lehet szó megbékélésről.3 Meg kell említeni még „Az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények emlékezete” című 2010-ben kiadott jelentést is, amelynek egyik mottója az „aktív európai emlékezés” volt. A Bizottság szerint fontos a „tagállamok totalitárius múltjával kapcsolatos ismerethiánnyal foglalkozni, különösen arra az időszakra vonatkozóan, amikor a kelet- és nyugat-európai történelem különböző irányt vett”4 3 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52009IP0213 (A letöltés ideje: 2021. március 22.) 4 https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52010DC0783&from=EN (A letöltés ideje: 2021. március 22.) Lásd Köbei Szilvia tanulmányát e kötetben. Mindezekre való tekintettel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nemzetközi workshopot kezdeményezett, amelynek célja kettős volt. Egyfelől fontosnak tartottuk a GDPR levéltárakban őrzött iratokat, adatokat érintő rendelkezéseinek, továbbá az Európai Uniónak a múlt megismerésével, a totalitárius rendszerekkel kapcsolatban keletkezett más dokumentumainak a közös áttekintését, másfelől pedig szorgalmaztuk, hogy a volt szocialista országok titkosszolgálatainak iratait őrző intézmények közösen készüljenek fel a GDPR várható alkalmazására. A szűk körű szakmai tanácskozáson a hazai levéltárak és a titkosszolgálati iratokat őrző külföldi társintézmények egy-egy olyan - általában jogász vagy levéltáros - munkatársa vett részt, aki a levéltári adatvédelem terén szerzett egyéni tapasztalatait vagy intézményi gyakorlatát megoszthatta a kollégákkal és az érdeklődő hallgatósággal. A konferencián elhangzott előadások alapján készített tanulmányokból állítottuk össze ezt a kötetet, amelyek mind különböző megközelítésből vizsgálják a személyes adatok levéltári kezelésének elvi kérdéseit és gyakorlati megoldásait. Budapest, 2020. november A szerkesztők
