IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Jakab Georgina et al.: Hetedíziglen: a családtörténet-kutatásról általános iskolásoknak (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.)
11 ROKONOK Ki kinek a kicsodája? ä CSALÁD - TÖRTÉNET - KUTATÁS HETEDÍZIGLEN A vér szerinti rokonok megszólítása a múltban szigorú szabályok szerint történt. Különösen a hagyományos paraszti társadalomban a rokonságnak nagy súlya, társadalmi értéke volt, amely vetekedett a vagyonnal, s nagy tekintélynek örvendtek a népes nemzetségek. A rokonok egymást számon tartották hetediziglenig is, vagyis rokonaikat, őseiket, s ezek leszármazottait a hetedik összülőig nyomon tudták követni. A számtalan rokonnak megvolt a pontos, őt megillető, megtisztelő, és megkülönböztető megszólítási módja. Ezekből csak néhányat mutatunk be és azt, hogy a családunkat kutatva ezek forrását hol találjátok. MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR r j Mm A csaladtörtenet-kutatásrol általános iskolásoknak nini Rokoni kapcsolatok A magyar rokonsági elnevezések és megszólítások rendszere, amit összefoglalóan rokonsági terminológiának nevezünk, más elveken alapul, mint az indoeurópai nyelveket beszélő népeké. Például náluk nincsenek kifejezések az idősebb és fiatalabb testvérek megnevezésére. Mi használjuk a báty, öcs vagy nővér, húg megszólításokat. Az indoeurópai nyelvekben minden fivérre, valamint nővérre azonos fogalmat használnak és az idősebb vagy fiatalabb jelző hozzáadásával jelölik a testvérek viszonyított korát. Nálunk nem csupán testvéreinkre vonatkoznak az eltérő kifejezések, hanem távolabbi rokonainkra is. Régebben pl. „bátyámként” szólítottunk meg minden oldalági - tehát nem az apai és apai nagyapai leszármazási vonalba eső - idősebb férfi vérrokont, sőt sokszor azokat a nem rokon, idősebb férfi ismerősöket is, akikkel különösen jó viszonyt ápoltunk. Az eltérés okát a honfoglalást megelőző korszakban kell keresnünk, amikor elődeink más nyelvek és közösségek között éltek.
