IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

Tanulmányomban bátorkodom alapvető vonásaiban bemutatni Nyitraivánka község - levéltárunk, a Nyitrai Állami Levéltár jelenlegi székhelyének - kulturá­lis örökségét, illetve a község egyik legjelentősebb szülöttjének, a helyi temetőben nyugvó Tóth Vilmos (1832-1898) volt magyar királyi belügyminiszternek a csa­ládtörténetét. Nyitraivánka a mai Nyitrai járás legnagyobb községei közé tartozik. Az állami levéltár székhelye úgymond véletlenül lett - 1984-ben az akkori Cseh­szlovákia belügyminisztériuma megvásárolta a községben található, akkoriban igen rossz állapotban lévő, eredetileg a Markhot család tulajdonát képező szecesz­­sziós kúriát. A Markhot család 1904-05-ből származó szecessziós kúriája Nyitraivánkán nagyon leromlott állapotában 1984-ben, az átépítés előtt (Nyitrai Állami Levéltár) Mivel a nyitrai levéltárnak 1972 óta nem tudtak megfelelő épületet találni köz­vetlenül Nyitra városában (a levéltár 1972 és 1997 között provizóriumban volt és nem rendelkezett saját raktárakkal), a kúria megfelelő székhelynek bizonyult és nem sokkal a megvásárlása után megkezdődtek a felújítási és átépítési munkálatok. Az új székhely lokalizációját az is segítette, hogy 1975 és 1993 között Nyitraivánka közigazgatásilag Nyitra egyik külső városrésze volt. A levéltár így a város szélére került, az új székhelyet viszont csendes környezetben rendezhették be. Számomra személyesen is örömet okoz, hogy a minisztérium pont az én szülőfalumat vá­lasztotta helyszínnek - már kisfiúként lehetőségem volt figyelemmel kísérni ezen 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom