IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Czégé Petra Gabriella - Kis József - Szabó Dorottya: Genealógia hetedíziglen: családtörténet-kutatás középiskolásoknak és felnőtteknek (Magyar Nemzeti Levéltár, Bp. 2019.) - Üdvözlet a levéltárból
Másik fontos kapcsolódó forrásanyag az ún. Urbaria et Conscriptiones (rövidítve UetCf44 azaz urbáriumok és összeírások gyűjteménye, amely 1527 és a 19. század között készült iratokat tartalmaz. A dokumentumok - többek között - a paraszti közösségek gazdasági, társadalmi helyzetére vonatkoznak, emellett fontos család- és helytörténeti adatokat is szolgáltatnak. Az országos összeírások mellett a másik olyan alapvető forrásnak számít, amelynek segítségével jobbágycsaládokra kutathatunk. Az AdatbázisokOnline-on (részletes ismertetővel) és a Hungaricana portálon is elérhető, utóbbin a teljes fotózott digitális állománnyal. - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 3. pontjánál található. 44 Levéltári jelzete: MNL OL E 156 45 A témát Szakács Annamária a Forrásvidék I. című blogbejegyzésében fejtette ki bővebben. Link: www.aktaka land, wordpress.com / 2014/10/ 30/ forrasvidek-214-i / (Letöltés dátuma: 2019.07.03.) 4. Megyei összeírások Az országos összeírások kutatását kiegészíthetjük további, helyi összeírások adatainak tanulmányozásával. Általában a vármegye adószedőjének iratai között találhatunk kincsekre és a megyei közgyűlés dokumentumai között is számos számbavétel található a legkülönfélébb ügyek kapcsán: például árvízkárosultak, dohányzók, vagy éppen malom- vagy korcsmabérlők összeírásai. A 20. század egyik nehéz időszakában keletkeztek azok a megyei kuláklisták, amelyeken a megye közép- és gazdagparaszti rétegét vették lajstromba. (Előbb a 15 hold feletti földterülettel és 150 aranykoronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező parasztok minősültek kuláknak. Mivel azonban az eredeti kategóriába a tervezettnél sokkal többen estek bele, ezért 1949-ben a határt felemelték 25 holdra és 350 aranykorona feletti kataszteri tiszta jövedelemre.) Ezek az öszszeírások személyes levéltári kutatással ismérhetők meg. További összeírások is kutatásunk tárgyai lehetnek, így például a dikális összeírások.45 - A témához tartozó példafeladat a 3. melléklet 4. pontjánál található. 5. Népszámlálások, választói névjegyzékek A választáson vagy népszavazáson való részvétel feltétele a választó lakóhelye szerinti körzet választói névjegyzékébe történő felvétel. Ezért a megyei és városi önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége volt minden évben elkészíteni és nyilvánosságra hozni a választói névjegyzéket. Ezek a dokumentumok általában személyes kutatással érhetőek el, de Budapest esetében Budapest Főváros Levéltára a Hungaricana felületén közzétette a városra és annak szavazóképes lakóira vonatkozó névjegyzéket. Ez azért nagyon hasznos forrásanyag, mert a 19. század fordulója és a 20. század első fele közötti időszakból rendszeres nyilvántartások sok helyen nem maradtak fenn, a korabeli lakcímnyil-MNLBAZMLIV1905J. 31
