IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Ügyfélszolgálat, másolatok - Az államigazgatási eljárás általános szabályairól. • 1957.10.01 [1957:IV. tv. = http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8417]
14. § ( 1 ) A szóban előteijesztett kérelemről, panaszról, bejelentésről, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról - ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges - egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintéző nevét és aláírását. (3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. Képviselet 15. § (1) Az ügyfél helyett az ügyben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok stb.) vagy meghatalmazott (hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd, szerv képviseletében annak dolgozója stb.) is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. (3) Az államigazgatási szerv visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki fiatal kora vagy testi, illetőleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát igazolni nem tudja. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Kizárás 16. § (1) Az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat hozatalában alsóbb fokon részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. (3) Az eljárásban mint ügyintéző nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. (4) Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz és egyben kijelöli az ügyintézőt. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével szemben merül fel, az ügyben - eltérő rendelkezés hiányában - a felettes szerv által kijelölt ügyintéző jár el. A tényállás tisztázása 17. § (1) Az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. (2) Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathozatalhoz megfelelő alapot nyújtanak, az ügyfél meghallgatása és a további bizonyítás mellőzhető. Az ügyfél kezdeményezésére indult eljárásban az ügyfelet - ha kívánja - személyesen meg kell hallgatni. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghallgathatja és más állami szerveket megkereshet. (4) Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat és bizonyítékokat az előírt határidőn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. 4
