IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.
Haraszti Viktor Az Ltv. már többször említett 24. § (2) bek. b) pontja jelen esetben a három terhelt, a fő sértett, a perben szereplő másik sértett és a per egyéb - nem közszereplő - érintetti jogaik gyakorlását teszi lehetővé. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az érintettek egykoron sem ismerték a peranyag egészét és ma is csupán a rájuk vonatkozó részeket ismerhetik meg teljes körűen. A többi adat megismeréséhez a 24. § (2) bek. a) pontja alapján férhetnek hozzá, kivéve ha nem rendelkeznek egy, a perben érintett másik személy hozzájáruló nyilatkozatával ill. örököse, Ptk. szerinti hozzátartozója beleegyező nyilatkozatával. A későbbiekben ennek a ténynek még fontos szerepe lesz. Az ügy további menetét a NAIH/2016/2504/12/H. sz végzésében a tényállás tisztázása érdekében feltett kérdések határozták meg. A NAIH három kérdést tett fel, miszerint: 1. Milyen jogszabályok alapján és kiknek biztosított hozzáférést a BFL a Kiss László-ügyben keletkezett bírósági iratokhoz s ezzel kapcsolatban kérték a betekintésről készített jegyzőkönyv másolatát; 2. Hogyan teljesítette a Levéltár az Ltv. 22. és 24. §-ban megfogalmazott, a személyes adatok védelmét előíró garanciális követelményeket; 3. Milyen szakmai és jogi szempontokat vett figyelembe a Levéltár az ítélethez való hozzáférés biztosítása során? A levéltár válaszában tájékoztatta a Hatóságot a vizsgált kutatás menetéről és hivatkozott arra, hogy a levéltári kutatás szabályai alapján történt a kutatás. A levéltárban az Ltv. szerinti kutatás folyik, a más jogszabályok által betekintésnek definiált iratmegismerési szabályok itt nem érvényesek, betekintési jegyzőkönyv sincs. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kutató megelégedett az anonimizált másolat kiadásával, így azt meg is kapta, a 24. § (2) bek. a) pontja alapján. A BFL már ebben az első levelében leszögezte jogi álláspontjának egyik legfőbb alapját, mi szerint „az Ltv. az eljáró levéltár részére mérlegelési jogot nem biztosít, így a levéltár a [kutatási - a szerz.] kérelmet megtagadni nem jogosult, az Ltv. 25. §-ban foglalt kivételekkel,16 melyek jelen esetben nem relevánsak.”17 16 „25. § (1)A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített adatot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás. (2) Nem engedélyezhető a kutatás a) a nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, vagy külföldi szerv vagy személy által átadott iratokban a nemzetközi szerződésben, vagy az átadó által meghatározott ideig; b) abban a köziratnak nem minősülő levéltári anyagban, amely az átadó szerv vagy természetes személy által meghatározott feltételek alapján még nem kutatható. (3) Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmező rendelkezésére, a közlevéltár - saját költségére - másolat készítésével teljesíti a kérelmet, ha a másolat készítése nem jár az eredeti levéltári anyag további megrongálódásának vagy megsemmisülésének veszélyével, vagy a szokványos másolatkészítési díj ötszörösét meghaladó költséggel. Az utóbbi esetben azonban, ha a kérelmező a többletköltséget megfizeti, a közlevéltár köteles másolat készítésére.” 17 3801-3/2016./BFL sz. ügyirat, BFL irattár A NAIH/2016/2504/22/H. sz. újabb végzésében további két kérdést tett fel: 60 Levéltári Szemle 69. évf.
