IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Fülöp Tamás-Török Ádám: Szakmai beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár "Kutatói szokások felmérése 2016" kérdőívének eredményeiről. Levéltári Közlemények, 87. (2016) 271-
Mérleg „Az online is elérhető segédletek közül miket használ?” - kérdésre adott válaszokat elemezve, kissé meglepő adat, hogy az MNL levéltári nyilvántartó rendszerét, az eleveltar.hu oldalról elérhető ScopeQuery-t a kitöltők csupán 29,2%-a, alig harmada veszi igénybe. E felület „promóciója” tehát mindenképpen javasolt. A már nem frissülő Levéltárak Közös Keresőjét viszont 42% használja. Az immár a hungaricana.hu oldalon elérhető MNL OL digitális könyvtárát (library.hungaricana.hu) a válaszadók 50%-a használja rendszeresen (a kérdőív megszerkesztésekor ez az anyag még nem ott volt elérhető, hanem csupán a saját honlapunkon), magát a hungaricana.hu oldalt pedig még csak 42%. Az „adatbázisok királya” természetesen a digitalizált anyakönyveket (is) tartalmazó AdatbázisokOnline, a válaszadók több mint kétharmada, 69,2%-a jelölte be ezt a lehetőséget. Viszont az is tanulságos, hogy egyik adatbázis sem ért el extrém magas értéket (80 vagy 90%-ot), vagyis nincs olyan adatbázis, amit a kutatók körében „mindenki használ”. Az 55 egyéb válasz között a familysearch.org oldalt (12 db) és a megyei levéltárak segédleteit említik leggyakrabban. Rendkívül érdekes adat, hogy a 2014 őszén útjára indított, digitalizált folyóiratokat és lexikonokat tartalmazó ADT+ szolgáltatást - feltételezhetően a hozzáférés korlátozott volta miatt - senki nem említette a válaszadók közül 2015 őszén (a 44. és 56. kérésben viszont igen), mint ahogyan a digitalizált egyházi anyakönyveket tartalmazó matricula.hu oldalt sem. A „Mikor iratkozott be a levéltárba?” kérdésre válaszoló 767 kitöltő 92,3%-a tapasztalt kutató, egy vagy több éve beiratkozott levéltárunkba. A 9-19. kérdésre kapott válaszok összegzéseként megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők többsége nem tudományos céllal tevékenykedő családfakutató, a 18-19. század iratanyagát, családok történetét kutatják főként. Eredeti iratokra, mikrofilm- és digitális másolatokra egyaránt szükségük van. Az OL-ban a válaszadók 55%-a, a megyei levéltárakban 28,5%-a kutat. Kutatásaikhoz elektronikus és hagyományos segédleteket egyaránt használnak, a felhasználók nagy többsége azonban már az elektronikus segédletekkel kezd, s főként az adatbazisokonline.hu-t használják, de 42%-uk a hungaricana.hu-t, és harmaduk már a eleveltar.hu-t is „felfedezte”. A kutatók meghatározó csoportja a személyes levéltárosi segítséggel kezdi kutatásait, jóllehet elsöprő többségük, 92,3%-uk egy vagy több éve jár levéltárakba. A kérdőívre adott válaszokból arra következtethetünk, hogy a levéltárhasználók körében a kutatás módszertani és adatbázis-felhasználási ismeretek terjesztésére - nyilván a kutatás céljának megfelelő formában - a jövőben érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. 276
